Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

25 nak azon a telephelyén köteles végezni, ahol a munkaszerződést megkötötték. A vállalat a dolgozót azonos telephelyen és munkakörön belül, változatlan személyi alapbérrel más munkahelyre oszthatja be, illetőleg a változó munkahelyre alkalmazott dolgozót — az erre vonatkozó szabály vagy megállapodás keretei között — bármelyik telephelyén, illetve munkahelyén foglalkoztathatja. (a) A dolgozó köteles ideiglenesen munkát végezni állandó munkahelyén kívül és más vállalatnál is. A felmerült többletköltségeket a vállalat köteles megtéríteni. 36. §. (1) A dolgozónak munkatársaival együtt kell működnie és munkáját úgy kell végeznie, valamint általában olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. (2) A dolgozó köteles munkahelyén kívül is munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani. Munkaidő és pihenőidő 37. §. (1) A munkaidő heti negyvennégy—negyvennyolc óra. A Minisztertanács rövidebb munkaidőt is engedélyezhet, illetőleg kivételesen heti negyvennyolc óránál hosszabb munkaidőt is megállapíthat. (2) A munkaidő — a heti munkaidő tartamának alapulvételével — több heti, havi vagy évi keretben is meghatározható. (3) Rendkívüli esetben a dolgozó munkaidőn felül is köteles munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen munka végzésére készen állni. 38. §. (1) A munkaidőt úgy kell beosztani és túlmunkát csak olyan mértékben szabad elrendelni, hogy a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetőleg személyi és családi körülményeire tekintettel aránytalan terhet ne jelentsen. (2) A dolgozó részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább egybefüggő nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani. (3) A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermeke hathónapos koráig egyáltalán nem, ezen túl gyermekének egyéves koráig pedig csak beleegyezésével szabad túlmunkára és készenlétre igénybe venni. Éjszakai munkára gyermekének egyéves koráig nem kötelezhető. (4) Fiatalkorút éjszakai munkára, a tizenhat éven aluli fiatalkorút pedig túlmunkára és készenlétre nem szabad igénybe venni. Az éjszakai munka tilalma alól a tizenhat éven felüli fiatalkorúakra vonatkozóan jogszabály kivételt tehet. 39. §. (1) A munkaidőkereten belül a munkaidő beosztásának, valamint a túlmunka és készenlét elrendelésének feltételeit, korlátait és módját a kollektív szerződés szabályozza. (2) A túlmunkáért és a készenlétért a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint jár díjazás vagy szabadidő. 40. §. A dolgozónak — a munkaidő megszakításával — lehetőséget kell biztosítani az étkezésre (munkaközi szünet), kivéve ha ezt a munkaidőbeosztásra vagy a munka természetére tekintettel a kollektív szerződés munkaidőn belül biztosítja. 41. §. (1) A dolgozónak hetenként egy pihenőnap jár. A pihenőnapnak — ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik — vasárnapra kell esnie. Ha a munkakör jellegére tekintettel a dolgozó rendszeresen vasárnap is dolgozik, havonta egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. A kollektív szerződés azonban ettől a vállalat sajátosságaira tekintettel eltérhet, különösen a megszakítás nélkül működő (folytonos) idényjellegű és közlekedési vállalatoknál, illetőleg munkakörökben. A vállalat jellegére tekintettel két, az idényjellegű vállalatoknál, illetőleg munkakörökben pedig ennél több pihenőnap összevonható. Nincs ennek helye, ha a munkaidő