Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

240 fellebbezési határidő elmulasztása esetén azonban a másodfokú szabálysértési hatóság. Az igazolási kérelemben foglaltak helytállósága esetén az eljárás folytatódik, és a hatóság annak eredményétől függően hoz új határozatot. Korábbi határozatát hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz. Az igazolásban foglaltak valóságának megállapítására általában elég, ha a kérelmező az akadályoztatásának indokoltságát valószínűsíti, ezt egyszerű módon bizonyítja (pl. orvosi bizonyítvánnyal, közlekedési vállalat igazolásával). Az igazolási kérelemnek nincs halasztó hatálya sem az eljárás folytatására, sem a már meghozott határozat végrehajtására. Ha azonban a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a határozat végrehajtását felfüggesztheti. VI. Fejezet JOGORVOSLATOK ÉS FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK Fellebbezés 68—69. § A fellebbezés célja az első fokú szabálysértési hatóság határozatával szemben előterjesztett kérelem elbírálása. Fellebbezésnek elsősorban az ügy érdemében hozott határozat ellen van helye. Ha a fellebbezéssel élő személy az eljárás lefolytatásával kapcsolatos más határozatot, döntést sérelmez (pl. bizonyítási indítvány, kizárási ok elfogadásának mellőzését), az ilyen döntést csak az érdemi határozat elleni fellebbezés során lehet megtámadni. Ez alól azonban a Javaslat több kivételt tesz. Fellebbezéssel lehet ugyanis élni akkor is, ha a szabálysértési hatóság az 55. és 56. § alapján szab ki bírságot, ha eljárási költséget állapít meg, vagy ha a fellebbezést a Javaslat külön megengedi (így a 65. § (3) bekezdése lehetővé teszi a kiegészítő határozat elleni fellebbezést). Fellebbezéssel élhet az elkövető, továbbá aki kártérítést kért, vagy a 49. § (2) bekezdése szerinti kárigényét bejelentette, illetőleg akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. A szabálysértési eljárásban a feljelentőnek — pusztán ezen az alapon — nincs fellebbezési joga. Az elkövető az egész határozat ellen, és a határozat bármely része ellen fellebbezhet. A többi fellebbezésre jogosult csak az olyan határozat (annak olyan része) ellen adhat be fellebbezést, amely őt érinti. így pl. aki kártérítést kért, vagy a 49. § (2) bekezdése szerint a kárigényét bejelentette, a határozatnak a kártérítésre vonatkozó része ellen fellebbezhet. A fellebbezés kétféle módon terjeszthető elő. Ha a határozatot az érdekelt előtt kihirdették, a kihirdetéskor azonnal fellebbezhet. Ha a határozatot az érdekelttel kézbesítés útján közölték, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyújtható be a fellebbezés. Általános eljárási szabály, hogy a fellebbezést az első fokú határozatot hozó szabálysértési hatóságnál lehet benyújtani, valamint hogy a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Javaslat is ennek megfelelő szabályokat tartalmaz. A 69. § szerint az elkésett (és igazolással ki nem mentett), valamint a nem jogosulttól származó fellebbezést az első fokon eljárt szerv elutasítja. E § rendelkezik továbbá arról is, hogy a másodfokú szabálysértési hatóság általában az iratok alapján, tárgyias nélkül dönt. Szükség esetén azonban tárgyalást is tarthat, s erre az érdekeltek megidézhetők. Ha a büntetés felemeléséről (a megszüntető határozat