Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

236 A tárgyalás menete 56—59. § 1. A szabálysértési hatóság tárgyalása nyilvános. A nyilvánosság a törvényesség érvényesülésének egyik biztosítéka és a nevelő hatás fokozottabb érvényesülését is szolgálja. A nyilvánosság azonban — szükség esetén — korlátozhat ó vagy kizárható, ha ezt az ügy körülményei indokolják. így pl. ha a családi élet olyan körülményeiről van szó, amelyekkel kapcsolatban — az elkövető személyére is figyelemmel — kívánatos a nyilvánosság mellőzése. Az 56. § (2) bekezdése a tárgyalás rendjének biztosítását szolgálja. Rendzavarás esetén ui. a szabálysértési hatóság a rendzavarót rendreutasítja; ha a rendzavarás ismételt vagy súlyosabb, kiutasíthatja vagy megbírságolhatja. Ezeknek a szankcióknak az alkalmazása a rendzavarás mértékéhez, illetőleg az ismételtséghez igazodik. A rendreutasításnak tehát nem kell feltétlenül megelőznie a kiutasítást és a bírságolást. A bírság összege tíztől száz forintig terjedhet. Kiszabása ellen a 68. § (2) bekezdése értelmében külön fellebbezésnek van helye. 2. Az 57. § szerint a szabálysértési hatóság a tárgyalás megkezdésekor megállapítja az elkövető személyazonosságát, majd tájékozódik személyi és anyagi körülményeiről. Ezeknek ui. jelentőségük lehet a szabálysértési büntetés stb. kiszabása szempontjából. A tárgyaláson az elkövető a védekezését összefüggően előadhatja. Az eljárás gyorsítását, egyszerűsítését szolgálj a az a lehetőség, hogy a további bizonyítás mellőzhető, ha az elkövető a cselekményét beismeri, és a beismeréshez nem fér aggály. 3. A tárgyalás vezetése a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy feladata. A tárgyaláson a hatóság és a tárgyalás egyéb résztvevőinek együttműködésére van szükség. így érhető el, hogy az elkövetés körülményei tisztázódjanak, és megfelelő büntetés kerüljön kiszabásra. Az 58. § ezért kimondja, hogy az elkövető, a sértett és képviselőjük a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyekhez kérdéseket intézhet, és további személyek meghallgatását vagy más bizonyítékok beszerzését indítványozhatja. Minthogy azonban a szabálysértés felderítése a szabálysértési hatóságnak hivatali feladata, a bizonyítás kiegészítését indítvány nélkül is elrendelheti. 4. Bár az elkövető jelenlétében az eljárás nevelő hatása nagyobb, mégis — az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében — a Javaslat lehetővé teszi, hogy a szabálysértési hatóság az elkövető távollétében is határozatot hozzon, ha az ügyet így is ki tudja vizsgálni. Az 59. §-ban említett esetet azonban meg kell különböztetni az 51. §-ban szabályozott esettől. Az 51. § szerinti eljárás során a szabálysértési hatóság eredetileg is tárgyaláson kívül, tehát az elkövető meghallgatása nélkül intézi el az ügyet. Az 59. §-ban viszont a szabálysértési hatóság eredetileg tárgyalást tűzött ki, erre az elkövetőt megidézte, ő azonban a tárgyaláson nem jelent meg. Ilyen esetben csak akkor kell a tárgyalásra új határnapot kitűzni, ha ezt a tényállás felderítése megkívánja, vagyis ha az ügy tárgyalás tartása nélkül nem tisztázható. Abból a célból is új határnapot lehet kitűzni, hogy a nevelő hatás a tárgyalás révén is fokozódjék.