Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
219 Az elzárás 19. § Az elzárás kivételes jellegű büntetés. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a Javaslat szerint mindössze hét szabálysértés (garázdaság, közveszélyes munkakerülés, üzletszerű kéjelgés, kitiltás és rendőrhatósági felügyelet megszegése, a kényszerelvonó-kezelés alóli kibúvás, verekedés és veszélyes fenyegetés) miatt lehet helye elzárás kiszabásának. Az elzárás kivételességét mutatja az is, hogy csak törvény vagy törvényerejű rendelet mondhat ki valamely szabálysértésre elzárást. Végül figyelmet érdemel, hogy elzárást a Javaslat minden esetben csak vagylagos büntetési nemként ír elő. Mindig szerepel mellette a pénzbírság is. Az eljáró hatóságnak tehát minden ügyben gondosan mérlegelnie kell, hogy a két büntetési nem közül melyiknek az alkalmazása helyes. A (2) bekezdés értelmében az elzárás tartama ugyanolyan, mint a hatályos jogban; azaz egy naptól harminc napig terjedhet. A figyelmeztetés 20. § A figyelmeztetés abban áll, hogy az eljáró hatóság rámutat a jogsértő magatartás helytelenségére, s felhívja az elkövető figyelmét, hogy a jövőben tartsa tiszteletben a jogszabályokat. Ilyenkor az elkövetőnek nem kell büntetésszerű hátrányt elszenvednie. Elegendő az előbb említett erkölcsi ráhatás. Ezért mondja a Javaslat, hogy büntetés helyett figyelmeztetést kell alkalmazni, ha attól kellő nevelő hatás várható. Ilyen következtetésre az eljáró hatóság a szabálysértés súlyának és jellegének, az elkövetés körülményeinek, valamint az elkövető személyének gondos vizsgálata alapján juthat el. Tehát mind a tárgyi, mind az alanyi körülményeknek egybevetett mérlegelése útján kell állást foglalni, és valószínűsíteni a kedvező hatást. Ezt minden bizonnyal kizárják olyan körülmények, mint pl. a sérelem viszonylagos nagysága, a véghezvitelre irányuló elszántság, a jóvátétellel szemben tanúsított közöny, az elkövetés folyamatossága, ismétlődése, a szabálysértések többsége, az esetleges korábbi felelősségre vonás, illetőleg figyelmeztetés hatástalansága stb. Az elkobzás 21. § Az elkobzás elsősorban védelmi jellegű intézkedés. Rendszerint azért alkalmazzák, hogy elejét vegyék újabb szabálysértés elkövetésének. Hatálya abban áll, hogy az elkobzott dolog tulajdona az államra száll. Ebben a vonatkozásban az elkobzás vagyoni hátrányt is okoz az elkövetőnek. Az elkobzás alkalmazását illetően a Javaslat kettős szabályozást ad. Egyfelől kötelezővé teszi, másfelől csupán megengedi az elkobzást. A kötelező elkobzásnak két általános esetét szabályozza a 21. §. El kell kobozni a szabálysértés eszközét és a szabálysértés útján létrejött dolgot. Kötelező elkobzás alá esik továbbá az a dolog, amelyet az elkövető a szabálysértés elkövetéséért kapott. A szabálysértés eszköze az a tárgy, amelyet az elkövető a jogsértő cselekmény
