Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről
215 felvilágosítás. Meg kell azonban jegyezni, hogy más elbírálás alá esik pl. az általános jogszabályi ismeret, mint egy-egy foglalkozás, hivatás gyakorlásához tapadó, szinte szakmainak mondható jogismeret. Az egyszerű állampolgártól pl. nem kívánható meg különösebb jártasság a horgászati tilalmakat illetően. Ellenben horgásznak ismernie kell a horgászatra vonatkozó valamennyi előírást. 4. A Btk 310. §-a szerint a személyek javait károsító lopás, sikkasztás, csalás stb. esetében büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. Ha pedig a súlyosabb megítélésű cselekmény üldözhetőségének a feltétele a sértett kívánsága, akkor az enyhébb elbírálás alá eső szabálysértési cselekmény üldözését is indokolt a magánindítvány előterjesztésétől függővé tenni. A magánindítványnak a szabálysértések igen szűk körében van szerepe. Hasonlóképpen igen kevés szabálysértés üldözéséhez indokolt megkívánni, hogy a feljelentést arra feljogosított külön szerv tegye meg. A Büntető Törvénykönyvvel ellentétben a Javaslat lehetővé teszi a magánindítvány visszavonását. A szabálysértés ugyanis lényegesen csekélyebb súlyú cselekmény mint a bűntett, így itt aligha áll fenn a magánindítvány előterjesztésével, majd visszavonásával kapcsolatos visszaélés veszélye. A szabálysértés elévülése 10-12. § 1. Altalános jogelv, hogy hosszabb idő elteltével elenyészik a felelősségre vonás lehetősége. Minél súlyosabb cselekményről van szó, annál huzamosabb idő után szűnik meg ez a lehetőség. A szabálysértések társadalomra veszélyessége a bűntetteknél kisebb. Ehhez képest a Javaslat hat hónapban állapítja meg a szabálysértés elévülésének határidejét. Ezt a határidőt általában a cselekmény elkövetésétől kell számítani. A fenti általános szabályt a 10. § kiegészíti még a következő kivételekkel: a) Ha olyan szabálysértésről van szó, amelynek egyik tényállási eleme a cselekménnyel létrehozott valamilyen jogellenes állapot (pl. a kitiltás szabályainak megszegése, amely szabálysértést egyebek között az követi el, aki a kitiltás tartama alatt olyan városban tartózkodik, ahonnan a rendőrség jogerős határozattal kitiltotta), az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg ez az állapot fennáll. b) Ha a cselekmény miatt büntető eljárás indul, s csak később állapítják meg, hogy az szabálysértésnek minősül, s ekként az ügy átkerül a szabálysértési hatósághoz, a szabálysértés elévülésére megállapított hathónapos határidő újra kezdődik azon a napon, amelyen az áttételt elrendelő határozat a szabálysértési hatósághoz érkezett. Az elévülési határidőnek ilyen címen való meghosszabbítására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a büntető eljárás a cselekmény elkövetésétől számított hat hónapon belül megindult. c) Pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés, továbbá földmérési és földnyilvántartási szabálysértés, valamint építésügyi igazgatás szabályainak megszegése esetén az elévülési határidőt nem a cselekmény elkövetésétől kell számítani, hanem attól az időponttól, amikor a cselekmény az illetékes hatóság tudomására jutott. Ennek a rendelkezésnek az a magyarázata, hogy általános tapasztalat szerint az említett szabálysértések csak hosszabb időközökben végzett ellenőrzések során jutnak az illetékesek tudomására. Helytelen lenne tehát, ha ilyenkor elévülés címén nem lehetne a szabálysértés elkövetőjét felelősségre vonni. Annak elkerülése végett azonban, hogy az említett szabálysértések miatt se lehessen viszonylag hosszú idő múltán eljárni, a Javaslat feltétlen korlátot állapít meg, amikor kimondja, hogy
