Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

212 Részletes indokolás ELSŐ RÉSZ A SZABÁLYSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A szabálysértést meghatározó jogszabályok i.§ A szabálysértés jogsértő tevékenység vagy mulasztás, amely jogszabályba ütközik. Bár lényegében minden jogellenes cselekmény szabálysértés, itt azonban a szabálysértésnek sajátos, az előbbinél szűkebb jelentést kell tulajdonítani. E törvény alkalmazásában a szabálysértés olyan magatartást jelöl, amelyet jogszabály kifejezetten annak nyilvánít. A szabálysértést tehát jogszabály hozza létre, úgy hogy meghatározott magatartást szabálysértéssé nyilvánít. De nem alkothat minden jogszabály szabálysértést. Erre csak azok illetékesek, amelyeket az 1. § felsorol. A felsorolásból kiderül, hogy pl. miniszteri rendelet nem alkothat szabálysértést. A szabálysértés tartalmilag emberi magatartás. Ez lehet tevés és nemtevés, azaz tevékenységtől való tartózkodás vagy mulasztás. Tevésből áll pl. a lopás, amely elvételi cselekményben merül ki. Ezzel szemben pl. a lakásbejelentési kötelezettség elmulasztása nemtevéssel, a jogszabály által előírt tevékenységtől való tartózkodással valósul meg. A szabálysértés további két legfontosabb anyagi jellegű ismérve a társadalomra veszélyesség és a felróhatóság. Társadalomra veszélyes az a cselekmény, amely társadalmi szempontból káros következményekkel fenyeget. Az olyan magatartás, amelynek folytán a káros eredmény be is következik, ugyancsak veszélyes a társadalomra. A szabálysértésekre azonban nem a tényleges sérelmet okozó -cselekmények a jellemzőek, hanem sokkal inkább az olyan magatartások, melyek lehetővé, sőt kisebb-nagyobb mértékben valószínűvé teszik a hátrány bekövetkezését. Az a cselekmény, amely nem teremt ilyen lehetőséget, veszélytelen a társadalomra, következésképpen nem szabálysértés. A társadalomra veszélyesség azonban nemcsak a szabálysértésnek tartalmi jegye. A bűntett is társadalomra veszélyes cselekmény. A bűntett és a szabálysértés társadalomra veszélyessége nem egyenlő értékű. Fokozati különbség van közöttük, s erre utal a Javaslat bevezetése, amikor a társadalomra kisebb fokban veszélyes cselekményt nevezi szabálysértésnek. A törvény hatálya 2-4. § A törvény hatálya cím alatt a Javaslat három §-t foglal egybe. Ezekben vonja ugyanis össze a törvény területi, személyi és időbeli hatályára vonatkozó általános szabályokat. 1. A 2. § a területi hatály általános alapjaként az ún. területi elvet fogadja