Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

195 rozott cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. 115. § (1) Aki csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy ilyen vámáru elidegenítésében közreműködik, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke az ötezer forintot nem haladja meg, és az elkövetőt vámbűntett miatt a cselekmény véghezvitelét megelőző öt éven belül nem ítéltek szabadságvesztésre, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. Devizaszabálysértés 116. § (1) Aki a devizagazdálkodásról szóló, valamint a nemesfémek és a nemesfémtárgyak birtoklását és forgalmát szabályozó jogszabályokban meghatározott valamely kötelességét szándékosan megszegi, úgyszintén aki e szándékos kötelességszegést megkísérli, feltéve, hogy a sértett érdek ezer forintot nem halad meg, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben említett kötelességszegést nem jelentős érték tekintetében gondatlanul követi el, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki a devizagazdálkodást sértő bűntett (Btk. 247. §) vagy az (1) bekezdésben meghatározott devizaszabály sértés elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) A devizaszabálysértés elkövetőjét akkor is felelősségre kell vonni, ha a cselekményt külföldön követte el. (5) Azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. (e) Ha az elkobzást nem lehet elrendelni, az elkövető az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kötelezhető. NEGYEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 117. § (1) Ez a törvény 1968. október 1. napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik az 1945. április 4. előtt hozott jogszabályoknak a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezései, továbbá az 1945. április 4. után hozott jogszabályoknak a mellékletben felsorolt rendelkezései. (3) Az 1966. évi 16. számú törvényerejű rendelet 38. és 39. §-ában meghatározott kétszáz forintos értékhatár ötszáz forintra, a 38. § pedig akként is módosul, hogy a lopást a zárt helyre való jogtalan behatolás, valamint a közforgalmú közlekedési vagy szállítási vállalat területén való elkövetés nem minősíti tulajdon elleni bűntettnek. (4) Ha valamely jogszabály a (2) bekezdés értelmében hatályát vesztő rendelkezésre utal, helyette ennek a törvénynek, illetőleg az egyes szabálysértéseket meghatározó és egyidejűleg hatályba lépő külön jogszabálynak a megfelelő rendelkezését kell érteni. (5) Ezt a törvényt a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Ha az ügyben már első