Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-7 • Törvényjavaslat a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

135 RÉSZLETES INDOKOLÁS I. FEJEZET A TERMELŐSZÖVETKEZETI FÖLDTULAJDON 1. A hatályos joggal összhangban a bevezető jellegű 1. § összefoglalja, hogy a termelőszövetkezet a törvény hatálybalépése után tulajdoni szempontból milyen földeken gazdálkodik. Az eddigi szabályokat azonban két elemmel bővíti: első helyen említi — a törvényjavaslat célkitűzéseinek megfelelően — a termelőszövetkezet tulajdonát, és korlátozza a haszonbérletet. A jövőben kivételnek kell tekinteni földnek termelőszövetkezeti haszonbérbe vételét. A jelenleg közös használatban levő haszonbérelt földek ugyanis általában termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek. Nem volna azonban célszerű megtiltani, hogy a termelőszövetkezet kivételesen a továbbiakban is vehessen földet haszonbérbe. Ilyen kivételes eset lehet pl., amikor külföldi tartózkodás tartamára a kívülálló megállapodást köt a termelőszövetkezettel a föld hasznosítására, vagy a termelőszövetkezetnek átmenetileg elárusító hely, rakodótér stb. céljára van szüksége közös használatban nem levő földre. Ilyen címen azonban föld tömegesen nem kerülhet közös használatba. Annak érdekében, hogy a feltétlenül szükséges esetekben ne legyen akadálya ilyen szerződés megkötésének, a törvényjavaslat több rendelkezéssel védi a haszonbérbeadó jogait. így a törvény hatálybalépése után termelőszövetkezet által haszonbérbe vett föld nem kerülhet a törvény alapján a termelőszövetkezet tulajdonába (4. § (s) bek.), annak használatát a termelőszövetkezet másnak nem engedheti át (14. § (3) bek.), és azt nem cserélheti el (15. §). 2. Jellegüket tekintve azok a földek is termelőszövetkezeti földtulajdonnak minősülnek, amelyek termelőszövetkezeti csoportok és más önálló jogi személyiséggel rendelkező egyszerűbb szövetkezetek tulajdonában vannak, illetőleg kerülnek a törvény hatálybalépése után. E szövetkezetek néhány eltérő sajátosságára tekintettel a 40. § (1) bekezdése felhatalmazza a Minisztertanácsot annak megállapítására, hogy e szövetkezetekre a törvény rendelkezéseit milyen eltérésekkel kell alkalmazni. 3. A 2. § felsorolja a termelőszövetkezeti földtulajdon keletkezésének jogcímeit, amelyeket a fejezet további rendelkezései részletesen szabályoznak. Nem volt szükség részletes rendelkezések felvételére e fejezetben az általános szerzési jogcímek (adásvétel, kisajátítás, stb.) tekintetében, mert azokat a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A javaslatnak ez a rendelkezése lényeges eltérést jelent a jelenlegi szabályozással szemben, amennyiben rendszeresíti a termelőszövetkezeti földtulajdont. Lehetőséget ad a termelőszövetkezetnek, hogy bármilyen törvényes jogcímen földtulajdont szerezzen. 4. A termelőszövetkezeti földtulajdon keletkezésének elsődleges módja a kívülállók földjeinek megváltása, amelyről a 3. és a 4. § rendelkezik. Az előbbi a törvény hatálybalépésekor termelőszövetkezeti használatban levő földekre vonatkozóan kimondja, hogy azok közül megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek az olyan kívülállók földjei, akik a megállapított időpontig önkéntes jelentkezés és felvétel alapján nem válnak termelőszövetkezeti tagokká. A tulajdon és a nagyüzemi használat elkülönülésének megszüntetése érdekében ugyanilyen elvek szerint kerülnek — ugyancsak a törvény erejénél fogva — állami tulajdonba az állami gazdaságok kezelésében levő, magántulajdonosoktól bérelt, vagy ingyenes használatba vett földek, továbbá az erdők kezelési és használati