Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
120 szabályszerű előkészítése, az egységesség és az egész eljárás törvényessége érdekében. Sok zavart okozott a korábbiakban, hogy a járási szervek az egyesülés megvalósítását több esetben olyankor is szorgalmazták, amikor az egyesülések nem voltak megfelelően előkészítve, a tagság arról nem kapott előzetes tájékoztatást, s adott esetekben ilyen okok miatt inkább erőltetett egyesítés történt és nem a tagság többségének akaratán nyugvó egyesülés. 2. Az egyesülés elhatározása felől mindegyik érdekelt termelőszövetkezetben a tagság közgyűlésen határoz (130. §). A már egybehangzóan elhatározott egyesülés esetén azonban szükség van arra, hogy az egyesüléssel létrejövő új termelőszövetkezet működéséhez megkívánt legalapvetőbb feltételek megteremtéséről (alapszabály megállapítása, illetőleg beolvadás esetén a régi alapszabály módosítása és kiegészítése, a vezető szervek megválasztása stb.) az új termelőszövetkezet tagsága együttesen határozzon. Gyakorlati szervezési kérdés, hogy az együttes közgyűlést egyszerre vagy szükség szerint helyileg vagy időben megosztva tudják-e megtartani. A közgyűlés megtartására azonban még küldöttgyűlés esetén is szükség van, minthogy a javaslat IV. fejezete szerint küldöttgyűlés esetén is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása, a vezetőség és az ellenőrző bizottság megválasztása. A javaslat 131. §-a változatlanul fenntartja a vagyonegyesítésre és a jogutódlásra vonatkozó eddigi rendelkezéseket. Mivel egyesülés esetén tulajdonképpen csak relatív megszűnésről van szó, hiszen a már létező termelőszövetkezet új keretekben tovább folytatja működését, a javaslaton túlmenő törvényi szabályozás nem szükséges. A vagyonegyesítés módozatainak meghatározása és a jogutódlás lényegének kifejtése a végrehajtási rendelkezésekre tartozik. 3. A javaslat — az önkéntesség elvének megfelelően — a szabályozás kereteit a korábbiakkal szemben tágabban értelmezve, figyelembe veszi a szétválás lehetőségét is; elismeri, hogy valamely termelőszövetkezet tagságának egy része elhatározhatja, hogy — az eddigiből kiválva — új termelőszövetkezetet alakít. A javaslat 132. §-a az ilyen döntés érvényességéhez ugyanazokat a garanciális feltételeket kívánja meg, mint az egyesülés elhatározása esetén (minősített többség, titkosság). Egyébként a szétválással kapcsolatos eljárásra a termelőszövetkezetek egyesülésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vagyon és a kötelezettségek megosztásának, valamint a harmadik személyekkel szemben fennálló felelősség alakulásának szabályozása a végrehajtási rendelkezésekre tartozik. 4. A termelőszövetkezetek működésére vonatkozó korábbi jogszabályaink a termelőszövetkezetnek a tagság elhatározásából történő megszüntetésére nem tartalmaznak rendelkezéseket. Az átszervezést követő években a termelőszövetkezetek megszilárdításához fűződő érdekek nem tették időszerűvé e kérdés szabályozását és ilyen eredetű meggondolások miatt nem volt az átszervezés éveiben időszerűnek tekinthető még a megszűnt termelőszövetkezet felszámolásával kapcsolatos szabályok kidolgozása sem. Az átszervezés azonban befejeződött, a termelőszövetkezeti gazdálkodás általánossá vált és megszilárdult. Amidőn a mezőgazdaságban kialakult új termelési és társadalmi viszonyok a termelőszövetkezet működésének ezekhez igazodó új szabályozását követelik meg, a szövetkezés alapelveiből folyó jogi konzekvenciák közül már egyiket sem indokolt figyelmen kívül hagyni. Az önkéntesség elvéből értelemszerűen az is következik, hogy a tagság — amennyiben a termelőszövetkezet gazdasági helyzete vagy gazdálkodási körülményei úgy alakulnak, hogy a további működés lehetősége problematikussá válik — elhatározhassa a gazdasági szükséghelyzetbe került termelőszövetkezet feloszlását (133. §). Az ezzel kapcsolatos szabályozásnak azonban alkalmaznia kell azokat a jogi eszközöket, amelyek feltétlenül biztosítják a feloszlás kérdésében a
