Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-6 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

Ill 6. A másodfokú eljáró szervek határozatainak tartalmát illetően annak az elvnek megfelelően különböztet a javaslat, hogy a belső igazgatási tevékenység körébe tartozó ügyeknél továbbra is biztosítani kell a termelőszövetkezet önálló hatáskörét, döntési jogát. Ilyen esetekben tehát a törvénysértések megakadályozására kell törekedni, amely elérhető azzal, hogy a külső fórum a határozatot helyben hagyja, vagy a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi azért, mert az törvénysértő, vagy a tényállás nem kellő ismeretében hozták. A vezetőség bizottságánál, mint belső vitafórumnál, valamint a bíróságnál — amely külső vitafórum ugyan, de a belső igazgatás körébe tartozó ügyek eléje nem kerülhetnek, csupán azok, amelyekben az elsőfokú határozat vagyoni kérdésről rendelkezett — ilyen korlátozásra szükség nincs, a vezetőség bizottsága és a bíróság tehát az ügy érdemében határoz (97. §(s) és (4) bek.). A jogorvoslat elbírálása során a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el, a bíróság pedig a kereset felől a polgári perrendtartás szabályai szerint határoz, e jogviták sajátosságaiból eredő kisebb — az egyszerűsítést célzó — eltérésekkel, melyek kialakítására megfelelő felhatalmazás ad lehetőséget. A kártérítési ügyek eljárási szabályaiból (95. §) kitűnik, hogy a javaslat a termelőszövetkezeti szervek eljárásának alaposságára és törvényességére is súlyt helyez. Az eljárás lebonyolításának azonban egyszerűnek és kötöttségektől mentesnek kell lennie. Ezért törvényi szinten a részletek szabályozására nincs szükség. KÜLSŐ JOGVITÁK (98. §) 7. A termelőszövetkezetnek jogvitás ügye támadhat nemcsak saját magával, hanem más termelőszövetkezettel, egyéb szervvel vagy külső személyekkel. Ezek a viták azonban nem termelőszövetkezeti, hanem polgári jogi, államigazgatási stb. jogviszonyból származnak, így lebonyolításuk és eldöntésük sem igényel termelőszövetkezeti jogi szabályozást. Ezért a javaslat csak utal a külső jogvitákra vonatkozó jogszabályokra. Ezek közül legfontosabb a Polgári Törvénykönyv 7. §-a, mely szerint a polgári jogok érvényesítése — aminek jelentősége a termelőszövetkezet tevékenységi körének és kereskedelmi kapcsolatainak bővülésével arányosan nő — általában bírósági útra tartozik. ELÉVÜLÉS (99. §) 8. A tagsági viszonyból származó követelésekre a javaslat hároméves elévülési időt állapít meg. Az általános polgári jogi elévülési időnél (5 év) rövidebb időtartamot az indokolja, hogy itt a felek közötti jogviszony szoros és tartós jellegű. A rendszeres és közeli kapcsolat kölcsönösen lehetővé teszi az igények gyorsabb érvényesítését, s méltánytalan is egymást hosszabb időn keresztül bizonytalanságban tartani. VÉGREHAJTÁS (100-103. §) 9. A javaslat a termelőszövetkezeti végrehajtás keretében (100. §) a termelőszövetkezet szerveinek azokat az intézkedéseit szabályozza, melyek — a termelőszövetkezeti szervek által akár első, akár másodfokon hozott jogerős határozat alapján — a tagot terhelő kötelezettség végrehajtására, illetőleg a termelőszövetkezetet terhelő kötelezettség teljesítésére irányulnak.