Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről

24 jelentősebb közcélú vízilétesítmények megvalósítása, kezelése és üzemeltetése a vízügyi szervek feladata. A helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmények megvalósítása és kezelése tekintetében — a hatályos joggal lényegében megegyezően — oly módon célszerű rendelkezni, hogy az ezekkel kapcsolatos feladatok ellátására az érdekeltek — a vonatkozó külön jogszabályok szerint — vízgazdálkodási társulatot alakíthatnak (40. §). Ha társulatot nem alakítanak, ezeket a feladatokat a helyi szükségletek és közvetlen helyi érdekek figyelembevételével, a helyi erőforrások felhasználásával, általában az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve (esetleg vállalata vagy üzeme) látja el. Az ilyen létesítményekkel kapcsolatos költségekhez mindazok, akiknek a létesítménnyel összefüggő érdekeltsége megállapítható, ennek arányában érdekeltségi hozzájárulást fizetnek. Az üzemi vízilétesítmények kizárólag az üzem (gazdaság) érdekében álló vízhasznosítási vagy a vizek kártételei elleni védekezési célokat szolgálnak, azok megvalósításáról és kezeléséről tehát az üzem saját maga, vagy több üzem — az erre rendelkezésre álló jogi formák keretei között — együttesen gondoskodik. Ezeknek a létesítményeknek a tulajdoni és kezelési viszonyaira, éppen úgy, mint az állampolgárok által megvalósított magán-vízilétesítményekre, a polgári jog szabályai vonatkoznak és a vízgazdálkodás egészébe való tervszerű beleilleszkedésüket a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá vonásuk biztosítja. Az idegen ingatlanokra vonatkozó rendelkezések (20-25. §.) I. A vízügyi feladatok ellátása (így pl. a vízfolyások medrének szabályozása, fenntartása, kezelése), továbbá bizonyos vízügyi érdekek (mint pl. az árvízvédelmi töltések épsége) idegen ingatlanok használatának többrendbeli korlátozását teszik szükségessé. A javaslat ezeket az eseteket a legindokoltabb és a legszűkebb körre szorítja, és az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása esetére a tulajdonos (kezelő, használó) részére az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítást biztosít. Az esetleg jogellenesen okozott károkért pedig a polgári jog szabályai szerint kártérítés jár. Az idegen ingatlanok használatára vonatkozó korlátozások részint a part mentén fekvő ingatlan használatát érintik, részint pedig bizonyos vízügyi szempontból jelentős területekre megállapított hasznosítási és építési megkötések. Minthogy a vízfolyások kezelése általában a vízügyi szervek feladatkörébe tartozik, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása érdekében biztosítani kell részükre a parti ingatlan megfelelő mértékű használatát, elsősorban a vízhez való hozzájutás lehetőségét. Ezzel függ össze mindenekelőtt az ingatlan tulajdonosának az az általános kötelezettsége, amely szerint a part mentén fekvő ingatlant úgy köteles hasznosítani, hogy a vizek akadálytalan lefolyását, állapotát és a velük kapcsolatos egyéb érdekeket ne veszélyeztesse, és a fenntartási munkákat ne akadályozza (20. §). A folyók és a vízfolyások kezelése és fenntartása a vízügyi szervek részéről többé-kevésbé rendszeres műszaki szaktevékenység ellátását teszi szükségessé, ^mi ugyancsak a parti ingatlan használatával, a víz megközelítésével jár; erre biztosít jogot a javaslat 21. §-a. Végül a mederfenntartási munkák céljából anyagok kitermelése, illetőleg a vízhez szállítása ugyancsak a parti ingatlan közbenjöttével biztosítható (23. §). A folyó partvonala és az árvízvédelmi töltések közötti terület — a hullámtér — az árvizek és a jég levonulásának útja, voltaképpen az árvízi meder; ezért annak művelése csak olyan módon történhet, ami a nagyvizek kártétel nélküli levonulását biz-