Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről
21 végrehajtása során azzal a tilalommal kell élni, hogy az üzem ezeket a kiadásokat az ár kialakításánál nem veheti figyelembe, tehát nem háríthatja át burkoltan, áremelés formájában a fogyasztóra. I A védőterület (16. §.) A felszíni és felszínalatti vizeket körülvevő vagy azokkal határos ingatlanokon végbemenő különféle behatások (pl. munkavégzés, szennyező anyagok elhelyezése stb.) a vízkészlet mennyiségére vagy minőségére ugyancsak káros hatással lehetnek. Ezek kizárása céljából bizonyos esetekben olyan kiterjedésű védőterület megállapítása indokolt, amely a vízkészlet védelmét biztosítja. A javaslat — a védőterület megállapításával járó jelentős tulajdoni korlátozások miatt — annak kijelölését csak a legindokoltabb esetekre rendeli el, nevezetesen csak az ivóvízellátásra és a gyógyászati célokra szolgáló vizek nyerésére és elvezetésére szolgáló létesítmények, művek és berendezések védelmére állapítja meg a védőterület kijelölésének a kötelezettségét. A védőterület fogalma egy több övezetből álló felszíni területet, illetőleg vonalas létesítmények (vezetékek) esetében egy felszíni és felszínalatti kiterjedésű hasábalakú föld-darabot (védősáv) jelent, amelyen a művekre és berendezésekre veszélyt jelentő felszíni vagy felszínalatti behatások tilosak. A felszínalatti vizek tekintetében pedig olyan felszín alatti kiterjedésű elméletileg körülhatárolt földidom, amely a vizeket az alábányászás vagy általában a felszínalatti tevékenység káros behatásaitól védi. A védőterület tulajdoni korlátozásai az érintett ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) az ingatlannal való rendelkezési jogát jelentős mértékben érintik, ezért a végrehajtás során széles körben gondoskodni kell a kártalanításáról. IV. FEJEZET TULAJDONJOGI RENDELKEZÉSEK A vizek (17-18. §.) I. Az Alkotmány 6. §-a értelmében a vizek az egész nép vagyonaként az állam tulajdonában vannak. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 168. §-a (i) bekezdésének a), b), illetőleg c) pontja értelmében kizárólag az állam tulajdonában vannak — ennélfogva a 169. § (i) bekezdésének a) pontja szerint forgalomképtelenek — a föld méhének kincsei között a felszínalatti vizek, továbbá a folyóvizek, a csatornák és a természetes tavak, valamint ezek medre, a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget. A javaslat ezt az alkotmányos tételt és annak polgári jogi (tulajdonjogi) részletezését vízügyi szempontból akként tölti meg további tartalommal, hogy kimondja: azokkal az állam a javaslatban foglaltak szerint rendelkezik, és azok általában a vízügyi szervek kezelésében állanak (17. §). A kezelés tekintetében az a kivétel látszik — a törvény végrehajtása során kiadandó rendelkezésekben — kívánatosnak, hogy azokat a kisebb vízfolyásokat,
