Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről

18 gáltatással kapcsolatos üzemszerű tevékenység költsége, illetőleg rendes vállalati haszna. A vízdíjszámítás módszere egyébként eltérően alakul aszerint, hogy közmű által szolgáltatott ivó-, illetőleg ipari vízről, vagy a mezőgazdaság részére szolgálta­tott öntözővízről van-e szó, továbbá, hogy az üzemszerű vízszolgáltatást vállalat, államigazgatási szerv v r agy vízgazdálkodási társulat végzi-e. Ezek a részletkérdé­sek azonban már csak külön jogszabályban munkálhatok ki, amire a javaslat külön felhatalmazást tartalmaz. * 111. FEJEZET A VIZEK 31ENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VÉDELME A vizek megóvása káros behatástól (11-12. §.) A rendelkezésre álló vízkészlet korlátozottsága nemcsak gazdaságos szétosz­tását, hanem annak hatékony védelmét is szükségessé teszi. A vizek megóvása érde­kében a tervezet általánosságban kimondja, hogy a vizeket minden olyan behatás­tól védeni kell, ami mennyiségi vagy minőségi szempontból káros lehet azok ren­deltetésszerű felhasználására, és így gyakorlatilag a hasznosítható vízkészlet gaz­daságtalan fogyásához vezet. Az idevonatkozó esetek és a károsodás előidézésére alkalmas behatások széles körénél és változatosságánál fogva a javaslat a részletezést mellőzi, és elegendőnek tartja az elvileg hangsúlyozott általános tilalom kimondá­sát, amelynek megtartását az egyes esetekben a vízügyi hatósági felügyelet (43. §) ellenőrzi, illetőleg biztosítja. Indokolt azonban külön kiemelni a készletgazdálkodás egyik fontos követel­ményét : a takarékosságot, amelynek mind a vízhasználatok engedélyezése során, a hatóságnak a javaslat 6. §-a szerint történő mérlegelésénél, mindpedig az engedé­lyezett vízhasználatok esetében a tényleges vízfelhasználásban kötelezően érvénye­sülnie kell. A vízzel való takarékosság megtartását több részlet-rendszabállyal kell bizto­sítani. Általános mértékként meg kell állapítani az egyes népgazdasági ágakban a vízfogyasztókra irányadó vízszükséglet normáját, a nagyobb vízfogyasztó egységek­nél, illetőleg irányító szerveiknél pedig a takarékossági szempontok érvényesítése céljából üzemi (iparági) vízgazdálkodási felelős beállítása lehet indokolt. Többrend­beli intézkedés szükséges abból a célból is, hogy az egyes vízhasználatra jogosultak vízpazarlása, akár művek megépítésével vagy átalakításával is, megszüntethető legyen. Mindezeket a részletes szabályokat a törvény »végrehajtása során kell meg­alkotni. A vizek tisztaságának biztosítása (13-14. §.) A vízkészletet veszélyeztető egyik legfontosabb ártalom a vizek szennyezése, amely veszély a vízfelhasználás növekedésével arányosan nő. A vízfelhasználás ugyanis általánosságban nem jelenti a víz elhasználását. A lakosság, valamint az ipar szükségleteire fordított víz nagyrésze, a felhasználás során bekövetkező bizo­nyos fogyástól eltekintve, szennyezett állapotban közel azonos mennyiségben kerül vissza valamely befogadóba. A vizek ennek következtében előálló nagymértékű szeny­nyeződése a további vízhasználatok céljára szükséges vizeket rendeltetésszerű hasz-

Next

/
Thumbnails
Contents