Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-11 • Törvényjavaslat a vízügyről

6 korlására vonatkozóan kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, úgyszintén más hatóság idevonatkozó egyéb előírásainak. (2) A vízjogi engedély — az abban megállapított kötelezettségek megtartása mellett — feljogosít a vízimunka elvégzésére, a vízilétesítmény megépítésére, átalakítására vagy megszüntetésére, illetőleg használatba vételére és üzemeltetésére, valamint a vízhasználat gyakorlására, de a jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek megszerzése alól nem mentesít. (3) Ha a vízimunka elvégzése, illetőleg a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása a vízjogi létesítési engedélytől eltérően történt, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély megadását megtagadhatja, a vízimunka, illetőleg vízilétesítmény használatbavételét megtilthatja, vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé. 30. §. (1) A vízjogi engedély népgazdasági érdekből, vagy az engedélyes kérelmére módosítható, szüneteltethető és vissza is vonható. (2) A vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat engedélyesének az (1) bekezdés alapján tett intézkedésekből eredő károkért — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az köteles kártalanítani, akinek érdekét az intézkedés szolgálja. A vízügyi hatóság hozzájárulása más hatóság által kiadandó engedélyhez 31. §. Mindazt a munkát, létesítményt vagy tevékenységet, amely nem tartozik a 27. § (2) bekezdésének hatálya alá, de megépítése, átalakítása, megszüntetése, illetőleg gyakorlása a víz lefolyási, áramlási viszonyait, menynyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, va^y a vízilétesítményeket, illetőleg azok üzemelését bármilyen módon érinti vagy érintheti, az illetékes hatóság csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával, illetőleg az általa megállapított előírásoknak megfelelően engedélyezheti. Vízjogi kötelezettségek megállapítása 32. §. (1) A vízügyi hatóság az érdekeltet meghatározott vízimunka elvégzésére, illetőleg vízilétesítmény megépítésére, átalakítására vagy megszüntetésére hivatalból is kötelezheti, ha ezt akár a népgazdaság, akár más érdekelt kárának elhárítása vagy megszüntetése szükségessé teszi. (2) Ha az (1) bekezdésben említett kötelezettség megállapítása a 31. § hatálya alá tartozó valamely munka, létesítmény vagy tevékenység tekintetében vízgazdálkodási érdekből válik szükségessé, azt — a vízügyi hatóság megkeresésében foglaltak szerint — az illetékes hatóság írja elő. Csatlakozás idegen vízilétesítmény megvalósításához és használatához. Vízi szolgalmak 33. §. (1) A 19. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és használatához — a vízügyi hatóság engedélye alapján — csatlakozásnak van helye, ha az a létesítmény eredeti rendeltetésének és a csatlakozó céljainak együttes kielégítésére alkalmas vagy arra alkalmassá tehető, és a csatlakozó igénye gazdaságosan másként nem elégíthető ki. (2) A csatlakozó — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik vagy az érdekeltek másként nem állapodnak meg — érdekeltsége arányában köteles a) a vízilétesítmény építésének költségeihez hozzájárulni, illetőleg a már meglevő vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá eső részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni; b) a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni; c) a csatlakozás folytán szükségessé váló munkák elvégzéséről — saját költségén — gondoskodni. (3) A már meglevő vízilétesítmény csatlakozáskori értékének megtérítésére vonatkozó rendelkezés állami szervek között nem alkalmazható.