Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
» 15 lását, s fokozza az érdekeltek jogbiztonságát. A törvény alkalmazásától várható, hogy a jogalkalmazó szervek munkája hatékonyabb és egyszerűbb lesz. Mindez az állami és az állampolgári fegyelem fejlődését mozdítja elő. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1-3. §. 1. A törvény célja — mint arra már az általános indokolásban is utalás történt — az építésügy alapvető kérdéseinek egységes és átfogó, megfelelő rendszerbe foglalt szabályozása, s ennek kapcsán az építésügyi ágazat egységének megteremtése (1. §). E célból a javaslat tételesen meghatározza az építésügyi igazgatás körébe tartozó tevékenységeket (2. §). Ezeket egyrészt a javaslatban, másrészt a külön jogszabályokban meghatározott központi vagy helyi államigazgatási (szakigazgatási) szervek látják el. 2. Az építésügyi igazgatásban szinte minden minisztérium és országos hatáskörű szerv érdekelt vagy érintett. A különböző építmények létrehozása során ugyanis a területrendezési és a szoros értelemben vett építési előírások mellett érvényre kell juttatni az egyes építményfajták rendeltetésére, használatára és üzemeltetésére vonatkozó szakmai, továbbá a honvédelmi, az egészségvédelmi, az élet-, köz- és más biztonsági követelményeket is, ami csak a leghatékonyabb összehangolás útján érhető el. Ez szükségszerűen megköveteli, hogy a koordináció egy szerv útján valósuljon meg, tehát — más államigazgatási ágazatokhoz hasonlóan — az építésügyi igazgatásban is érvényesüljön az egységes központi irányítás. Ennek érdekében állapítja meg a javaslat, hogy a legfelsőbb építésügyi szakigazgatási szerv az építésügyi miniszter (3. §). E szabály alapján mód nyílik a területrendezésre és minden építményfajtára vonatkozó összehangolt szabályok megállapítására, érvényesítésére és alkalmazásuk ellenőrzésére. 3. A javaslat nem érinti az egyes építményfajtákra vonatkozó külön jogszabályok (így pl. a villamosenergia fejlesztésről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény, az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvényerejű rendelet, továbbá a vízügyről hozandó törvény) hatályát, e jogszabályok alkalmazása során azonban a javaslattal összhangban kell eljárni. A javaslat nem vonja az építésügyi igazgatás körébe a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítményekre vonatkozó szabályok megalkotását, ér vény re jut tatását, továbbá alkalmazásuk ellenőrzését. E létesítmények tekintetében a bányászatról szóló 1960. évi III. törvényt kell alkalmazni. A javaslat nem érinti az építéstervező, az építésügy körébe tartozó kutatással foglalkozó, továbbá az építőipari kivitelező szervezetek gazdasági-operatív felügyeleti hovatartozását sem.