Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
ő közút egyik oldalán fekvő telekből kell igénybe venni, az igénybevétellel nem érintett telek tulajdonosa a szemben fekvő telekből (telkekből) igénybevett terület fele értékének a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága részére történő megfizetésére kötelezhető. A fizetendő összeg azonban nem haladhatja meg a saját telke területe egyötöd részének értékét. (4) Olyan értékemelkedésért, amely az igénybevétel elrendelését követően az ingatlanon létesített változásból származik, kártalanítás nem jár. 19. §. A telekhez hozzájegyzett közterületért a tulajdonos a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága részére kártalanítást köteles fizetni ; ennek összegét a telekből kártalanítás nélkül igénybe vett terület értékének megfelelően csökkenteni kell. 111. FEJEZET A MŰEMLÉKVÉDELEM, VALAMINT AZ ÜDÜLŐTERÜLETEK ÉPÍTÉSÜGYI VÉDELME A műemlékvédelem 20. §. A műemlékeket, tartozékaikat és a velük kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotásokat — mint hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan emlékeit — a törvényben szabályozott hatósági védelemben kell részesíteni. 21. §. (i) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül fenn kell tartani. A fenntartási kötelezettség kiterjed a műemlék építészeti állagára, alkatára, homlokzatára, tartozékaira, továbbá a művészeti megjelenés minden tényezőjére (díszítés, vakolat, festés, korabeli berendezések). (2) Műemléken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési vagy bontási, továbbá a műemlék jellegét és művészeti megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatokat végezni, valamint a műemlék felhasználásának módját megállapítani, illetőleg azt megváltoztatni csak az építésügyi miniszter által előírt módon és előzetes hozzájárulásával szabad. Az üdülőterületek építésügyi védelme 22. §. (1) A város (község) területének gyógyászat vagy üdülés céljára alkalmas részét építésügyi védelemben kell részesíteni. (2) A Balatont és környékét, továbbá a természeti adottságok folytán összefüggő, az üdülés és az idegenforgalom szempontjából jelentős más területeket üdülőterületi egységekké lehet nyilvánítani. Az ilyen területeket egységes építésügyi védelemben kell részesíteni. 23. §. (1) Az üdülőterületet a regionális tervben, illetőleg a város (község) rendezési programjában és általános rendezési tervében külön fel kell tüntetni. (2) üdülőterületen csak olyan építményt szabad építeni, amely a hely rendeltetésének megfelel és a lakosság, továbbá az üdülőterületet igénybevevő személyek szükségleteinek kielégítését szolgálja. (3) Az állandó lakás céljára alkalmas épületekkel beépíthető lakóterületeket általában el kell különíteni az üdülőterületektől. Ha erre lehetőség nincs, az állandó lakás céljára alkalmas épület építésének engedélyezése során különleges építési kikötéseket, használatára pedig korlátozásokat lehet megállapítani. IV. FEJEZET AZÉPÍTKEZÉSEKÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE Az építésügyi hatóság 24. §. Az építésügyi igazgatás körébe tartozó hatósági feladatokat — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a tanácsok végrehajtó bizottságainak építésügyi szakigazgatási szervei látják el.