Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-7 • Törvényjavaslat a postáról és a távközlésről

1] ság és célszerűség valamint az egyes különleges feladatokat ellátó gazdálkodó szervek érdekeinek figyelembevételével — a népgazdasági ágazat keresztmetszetét adja. A javaslat a Magyar Posta feladatait nem sorolja fel taxative, mert ez a szerteágazó postai és távközlési tevékenységre tekintettel eredménytelen próbálkozás lenne, hanem csupán a Magyar Posta tevékenységi körére jellemző főbb feladatokat jelöli meg. így pl. a levélpostai küldemények továbbítása a postának legrégibb un. klasszikus feladatkörébe tartozik. A postáról szóló 1936 : XXXV. tv. a postának hírlapok és folyóiratok szállítására vonatkozó kizárólagos jogát megszüntette. A felszabadulás után bekövetkezett alapvető politikai, társadalmi és gazdasági változáspk eredményeként azonban kormányhatározat a hírlapterjesztést és az ezzel járó'feladatok ellátását a Magyar Postára bízta. A postai szolgáltatásoknak a múlttal szemben ma már szerves része a hírlapterjesztés. Ez a politikai szempontból is lényeges tevékenység a postai szervezetre jelentős feladatokat ró. Kormányhatározat foglalkozott ezzel a kérdéssel, postai szabályzat rendezi a végrehajtást és a lapkiadó vállalatokkal együttműködve szállítási alapfeltétel készült e tárgyban. A javaslat elvileg és a legmagasabb szintű jogszabályban rögzíti, hogy a hírlapterjesztés postai tevékenység és a terjesztés szabályait a közlekedés- és postaügyi miniszter a Kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetőjével egyetértésben állapítja meg. A bélyeg és egyéb postai értékcikk kibocsátásának jogköréről a javaslat rendelkezést tartalmaz, ez azért indokolt, mert e sajátos tevékenység legfeljebb a bankjegyek kibocsátásához hasonlítható. A javaslat a bélyegről elsősorban mint postai értékcikkről, s nem mint képzőművészeti alkotásról rendelkezik. A postai tevékenység mellett a Magyar Posta távközlési tevékenysége ma lényegében nagyobb volument képez, mint a fejlődés korábbi szakaszaiban. A távközlés ugrásszerű fejlődése mellett ez érthető. A javaslat és a hozzátartozó végrehajtási rendelet ezért megállapíthatóan nagyobb terjedelemben foglalkozik a távközléssel, mint a postai tevékenységgel. A javaslat a Magyar Posta távközlési feladatkörébe tartozó tevékenységeket, szolgáltatásokat sem kívánja taxative felsorolni, de a főbb tevékenységi körök megjelölésével mintegy, jelzi azokat a feladatokat, amelyeket a Magyar Posta a távíró, távbeszélő, rádió és televízió szolgáltatásai körében el kell hogy lásson. Az egyes feladatkörök és a feladatkörökben nyújtott szolgáltatások feltételeinek részletes szabályozására a távközlési szabályzatokban kerül sor. A távközlési szolgáltatások közül a távíró a legrégibb. A távbeszélő szolgálat ellátása ma már a legszélesebb néprétegek igényeinek kielégítését célozza és nemzetközi viszonylatban is jelentős. A fejlődés folyományaként a szolgáltatások köre a távgépíró szolgálattal és a képtávíróval bővült. Közhasználatú rádió és televízió műsorszóró állomást csak a Magyar Posta létesíthet és tarthat üzemben, a rádió és televízió műsorának sugárzása a Magyar Posta egyik jelentős feladata. Rádiótávíró és rádiótávbeszélő berendezéseknek nyilvános levelezés céljaira való létesítésére és üzemben tartására is kizárólag a Magyar Posta jogosult. A rádió és televízió műsorszórás technikai feltételeinek megteremtése és a tevékenység ellátása a Magyar Posta feladatkörének egyik legjelentősebb része, amelynek politikai, társadalmi és gazdasági fontosságát külön nem is kell indokolni. A javaslat — előreláthatóan — hozzá fog járulni a műsorszórás terén a technikai fejlesztés meggyorsításához is. Az 1962. évi 1. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett genfi nemzetközi távközlési egyezményben a Magyar Népköztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemzetközi egyezményt aláíró többi postaigazgatással együtt a rádiózásra