Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-21 • Törvényjavaslat a népgazdaság harmadik ötéves tervéről
14 egyes készáru-hengersorok rekonstrukciójára is sor kerül. Minőségi fejlesztést jelent a kohászatban az ún. „másodtermékek" gyártásának erőteljes fokozása is (húzott acélrudak, acélhuzalok, ónozott lemezek, horganyzott csövek). Az alumíniumiparban hazai bauxit-előfordulásaink lehetővé teszik, hogy nagymértékben növekedjék a tervidőszakban a timföldgyártás, ugyanakkor az igen energiaigényes kohókapacitás bővítése nincs előirányozva. A termelt timföld részint meglevő alumíniumkohóinkban, részint pedig a Szovjetunió segítségével és kisebb részt Lengyelországban kerül részünkre feldolgozásra. 1970-ben ily módon hazai termelésből 60 000 tonna, a Szovjetunióban feldolgozott 120 000 tonna timföld alapján pedig az ebből kinyerhető további 60 000 tonna alumíniumfémmel fogunk rendelkezni. A tervidőszakban a timföldtermelés az 1965. évi 275 000 tonnához képest 1970-ben 460 000 tonnára emelkedik. Ehhez jelentősen bővítjük az Almásfüzitői Timföldgyár kapacitását és a tervidőszak folyamán elkezdődik Ajkán egy új timföldgyár építése. Az alumíniumfeldolgozás fokozásához a tervidőszak végén Székesfehérváron üzembe lép egy jelentékeny kapacitású szélesszalag-hengermű. Bővül a feldolgozókapacitás Inotán és Tatabányán is. Az alumíniumfeldolgozásban tervezett fejlesztések végrehajtása jelentős előrelépés a hazai korszerű alumíniumipar kiépítésében. A vegyipari fejlesztés üteme a tervidőszakban is gyors ütemű marad és öt év alatt megközelítően kétszerese az ipari termelés-emelkedés átlagos ütemének. Ez megfelel a kemizálásnak, mint világszerte érvénj'esülő műszaki fejlesztési irányzatnak. A fejlesztés fő területei: a műtrágyák, a műanyagok, a műszálak gyártása, valamint az eddig is nagy jelentőségű gyógyszeripar. Nagyobb kapacitásbővítés és korszerűsítés történik a gumiiparban is. A nitrogénműtrágya gyártás a tervidőszakban teljes egészében átáll a korszerű, gazdaságos földgázbázisra, a fajlagos villamosenergia-felhasználás lényeges csökkenése mellett. Mindhárom meglevő üzem kapacitása emellett jelentős mértékben bővül. Javul a műtrágyák hatóanyagtartalma. Öt év alatt a nitrogénműtrágya termelés hatóanyagban 373 000 tonnára (156 százalékkal), a foszforműtrágya termelése pedig 64 százalékkal növekszik. A műanyagtermelés a vegyipar előtt álló fő célkitűzések értelmében 5 év alatt több mint háromszorosára nő. A műszálak (vegyiszálak) termelésének fokozása teljes egészében a már meglevő üzemeken alapul. A növekvő hazai igények poliamidselyemből, az import jelenlegi szintjét is fenntartva, 3000—3500 tonnás kapacitásbővítést indokolnak. Az egyéb korszerű szintetikus szálak közül polipropilénszál gyártása szerepel a tervben 1970-re mintegy 2500 tonnával, melynek egy része — egyéb korszerű szálak ellenében — exportra kerül. A gumiipar területén a gumiabroncs termelésének erőteljes növelése mellett, azok minőségének megjavítására kell erőfeszítéseket tenni. Az 1965. évi mintegy 590 ezer db gépkocsiabroncs-termeléssel szemben 1970-re mintegy 850 ezer db-ra nő a termelés. A gyógyszeripari termelés mintegy 50 százalékos emelkedése, a hazai egészségvédelem javítása mellett, biztosítja a hagyományos gyógyszerexport további erőteljes fokozását. Előtérbe kerül ebben az időszakban a gyógyszerexport gazdaságosságának javítása, amit a gyógyszeralapanyagok gyártásának jelentős fejlesztésével, a gyártások további gépesítésével, valamint a gyógyszeráruk kiszerelésének, csomagolásának korszerűsítésével kell elérni. Az építőanyagiparban, a hagyományos építőanyagok gyártásának mérsékelt ütemű fejlesztése mellett, jelentős mértékben növekszik a lakás-, az ipari és a mező\
