Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-21 • Törvényjavaslat a népgazdaság harmadik ötéves tervéről
13 termelt szén átlagos kalóriatartalma rendszeresen csökken és a szén eltüzelésénél sem kedvező az elérhető hatásfok, a széntermelés a tervidőszakban lényegében csak a Gyöngyös mellett létesülő új hőerőmű számára termelt lignit mennyiségével nő. (A szénbányászat beruházásai az előző öt évi szinten lesznek.) A kőolaj és földgáz termelési előirányzatokat a geológiai kutatások eredményei alapján kellett tervezni. Ennek alapján a kőolaj bányászat 1970. évi termelési előirányzata az 1965. évi szint körül marad és így a feldolgozásra kerülő kőolaj nagy része import eredetű lesz. Viszont az elmúlt években feltárt jelentékeny földtani készletek alapján 1970-re mintegy 3,3 milliárd köbméter földgáz kitermelése tervezhető (1965-ben 1,3 milliárd köbméter). A gázt vegyipari és technológiai célokra, továbbá ipari tüzelőberendezésekben és jelentős mértékben erőművekben fogják felhasználni. Emellett növekszik a lakosság földgázzal való ellátottsága is. A földgázból leválasztott propán-butángázt főképp a lakosság kapja. Mindezt figyelembe véve a tervidőszakban nagy jelentőségű és kedvező irányú szerkezeti változás megy végbe a tüzelőanyagfelhasználás szerkezetében. 1970-re a szénnél közismerten gazdaságosabb kőolaj és földgáz részaránya a terv szerint 37—39 százalékot fog elérni, az 1960. évi 21 és az 1965. évi 28 százalékhoz képest. Ugyanakkor a hazai fűtőanyagtermelésben a kőolaj és földgáz részaránya 1965 és 1970 közt 20 százalékról 30 százalékra növekszik. Ez a szerkezeti változás, egybekapcsolva a tervezett energiaracionalizálási intézkedésekkel, az erőművek fajlagos tüzelőanyagfelhasználásának a tervidőszakban előirányzott közel 15 százalékos csökkenésével, valamint a vasúti vontatás célul kitűzött korszerűsítésével, jelentékeny hatásfok javulást és ennek megfelelő tüzelőanyag megtakarítást eredményez. A fűtőanyagmérleg strukturális változásaival összhangban, a tervidőszakban nagyobb méretű fejlesztő beruházásokra kerül sor a kőolaj feldolgozó iparban. Ezek eredményeként befejeződik a százhalombattai kőolaj kombinát 3 millió tonnás feldolgozókapacitásának kiépítése és kezdetét veszi ugyanezen üzem kétszeres kapacitásra történő további bővítése. Ugyanitt egyes vegyipari alapanyagok termelésének megindítására is sor kerül. A villamosenergiaiparban kb. 1000 MW erőművi kapacitás létesül. (A Dunamenti Erőmű befejezése, a bánhidai erőmű bővítése és a gyöngyösi új lignit hőerőmű részleges üzembehelyezése.) Ennek során 100, lSO és 200 MW-os gépegységek kezdenek üzemelni. Tovább nő a villamosenergia import is, ennek lebonyolítására 400 kV-os távvezeték épül. A vaskohászat fejlesztése a tervidőszakban elsősorban az alapvető termelőberendezések intenzív kihasználására, egyes termelőberendezések korszerűsítésére és kisebb kiegészítésére, valamint a termelés összetételének kedvezőbbé tételére irányul. Ezt bizonyos vaskohászati termékek importból történő beszerzése is elősegíti. A vaskohászati ágazat (beleértve az öntödéket is) termelési értéke 1966—1970ben kb. 24 százalékkal fog emelkedni, ezen belül a hidegen alakított acélok termelése 30—35 százalékkal, az ötvözött hengereltacéloké 60—70 százalékkal, a hegesztett csöveké 58—62 százalékkal. A nyersvasgyártás — új kohó építése nélkül — 13—19 százalékkal, 1,8—1,9 millió tonnára emelkedik. A nyersacéltermelés 1970-re eléri a 2,9—3,0 millió tonnát, ami öt év alatt 15—19 százalék növekedést jelent. Az acélgyártás a meglevő Siemens—Martin termelőberendezésekben — azok kisebb kiegészítésével — a minőségi gyártás, az értékesebb termékek irányába fejlődik. A Dunai Vasmű négy martinkemencéjét korszerű oxigénbefúvásos technológiára kell átállítani, fokozva azok termelőképességét. A gördülőcsapágy- és a járműgyártás növekvő ötvözött acél igényeit az elektroacélgyártás fejlesztése szolgálja. Az acéláruk minőségjavítását a féltermék-előkészítés és a készáru-kikészítés jelentős korszerűsítése is elősegíti;