Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

76 (2) A szerződést a megbízott is bár­mikor felmondhatja ; a felmondási idő­nek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézésé­ről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet. (s) Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. (4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis ; folyamatos megbízási jogviszonynál azonban a fe­lek a felmondás jogának korlátozásá­ban megállapodhatnak. 2. A megbízás nélküli ügyvitel. 484. §. Aki valamely ügyben más helyett eljár, anélkül, hogy arra meg­bízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeké és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. 485. §. (1) A más ügyébe jogosultság nélkül “ való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha megfelel a másik érdekének és feltehető akara­tának, különösen ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg. (2) Életveszély elhárítása végett az életveszélybe került személy, a társa­dalmi tulajdon védelme érdekében az intézkedésre jogosult személy, széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult sze­mély, tartási kötelezettség teljesítése végett a tartásra köteles személy aka­rata ellenére is helye van beavatko­zásnak. 48G. §. (1) A megbízás nélküli ügy­vivő köteles azt, akinek érdekében be­avatkozott, erről haladéktalanul érte­síteni ; egyebekben őt a megbízott kötelezettségei terhelik. (2) Ha a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e. (3) Ha a beavatkozás nem volt he­lyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivő díjazást nem követelhet, költségeinek megtérítését csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követel­heti, és felelős mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem követ­kezett volna be. 487. §. Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben a megbízás nél­küli ügyvitelből eredő jogokat lehet érvényesíteni. Ha e jogokat érvénye­sítik, az eljáró személy a jogalap nél­küli gazdagodás szabályai szerint költ­ségeit beszámíthatja. XLI. FEJEZET. Fuvarozás. 488. §. (1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési he­lyére továbbítani és a címzettnek ki­szolgáltatni. (2) A szerződés a fuvarozás elválla­lásával jön létre. A küldemény átvé­tele a fuvarozás elvállalását jelenti. Az átvétel napja — míg mást nem bizonyítanak — az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta (lebé­lyegezte). Fuvarlevél. 489. §. (1) A feladó a fuvarozó kíván­ságára fuvarlevelet köteles kiállítani, a fuvarozó pedig köteles a fuvarlevelet aláírni (lebélyegezni). (2) A fuvarlevélnek tartalmaznia kell a) a fuvarozó nevét, b) a rendeltetési helyet, c) a címzett nevét és címét, d) a küldemény tartalmának meg­jelölését, — csomagolatlan tömegáru kivételével — darabszámát, továbbá a csomagolás módját, ej az útirányra, a fuvarozási határ­

Next

/
Thumbnails
Contents