Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
169 jezésre jutó társadalmi viszonyok szenvednek sérelmet. '— 2. Az elkövetési magatartások hasonlóak a . rombolás bűntettének elkövetési magatartásaihoz. A cselekmény tárgyi sajátossága azonban, hogy a törvényi tényállás csak abban az esetben tekinthető megvalósultnak, ha azt a) háború idején, b) hadműveleti területen, c) katonai szükség nélkül követik el. 3. A büntethetőség általános feltétele az is, hogy a cselekmény a nemzetközi jogszabályokat .sértse, és hogy jelentős értékű vagy mennyiségű vagyontárgyak pusztulására vezessen. Az elkövetés módja a törvényi tényállás megvalósulása szempontjából közömbös, ennélfogva fennáll a subsidiaritás lehetősége. 4. A háborús pusztítás alanya bárki lehet. Attól függetlenül azonban, hogy az elkövetés tipikus alanya gyakorlatilag a katona, az említett magatartások a jelen fejezetben is szabályozást igényelnek, mivel alanya polgári személy is lehet. A katonai bűntettek szabályozásának teljessége indokolja, hogy a felsorolt tényállásokhoz hasonló magatartásokat a katonai bűntettekről szóló IX. Fejezet is tartalmaz. Visszaélés a vöröskereszttel A 141. §-hoz 1. A bűntett tárgya: az emberiség. A „vörös- kereszt” létrehozását elsősorban emberies célok indokolták. Jelvényével elkövetett visszaélés ezért az emberiség elleni cselekmény. Az előző szabáyozás — Ktbtk. 112. § és az 1955. évi 25. sz. tvr. 8. § — elvileg helyes és megfelel a nemzetközi jogi kötelezettségeknek. Szükségtelen azonban az elkövetési magatartások kazuisz- tikus megjelölése. 2. A javaslat figyelemmel arra, hogy a vörös- kereszt jelvénnyel akár háború idején, akár haditevékenység során nemcsak katonai személyek élhetnek vissza, szükségtelennek tartja az elkövetési magatartások közelebbi, akár példálódzó meghatározását. Az elkövetési magatartás: a vöröskereszt jelvényével vagy oltalmával visszaélés, annak bármilyen formája, pl. jogosulatlan viselése, járművek ilyen jelvénnyel való jogosulatlan ellátása, épületek jogosulatlan megjelölése stb. 3. A bűntett alanya bárki lehet. A hatályos jogban, az 1948. évi LXII. tv. (Ktbtk.) 112. § a katonákra speciális bűntettként azonos tényállást tartalmaz. E bűntett büntetési tétele azonos e §-ban meghatározott büntetési tételekkel, így a speciális szabály fenntartására nem volt szükség. Mellék!) ünfrtések A 142. §-hoz Minthogy az e-Fejezetben meghatározott bűntettek társadalomra veszélyessége a IX. Fejezetben meghatározott bűntettek társadalomra veszélyességét eléri, indokolt hogy elkövetőiket a javaslat ugyanazokkal a mellékbüntetésekkel fenyegesse, mint az állam elleni bűntettek elkövetőit. XI. FEJEZET Az államigazgatás és az igazságszolgáltatás elleni bűntettek (143 — 189. §-ok) A büntetőjog a munkás-paraszt államot funkcióiban is védelmezi. A javaslat Különös Részének I. Fejezetében szabályozott bűntettek a népi demokratikus államot létében, alapjaiban támadják. A III. Fejezetben foglalt bűntettek viszont az állami tevékenységet, az állami, feladatok ellátását sértik vagy veszélyeztetik. Azok a feladatok, amelyeknek ellátását az e Fejezetben foglalt tényállások sértik vagy veszélyeztetik, az állami élet különböző területein jelentkeznek. A területek különbözőségéből fakad a Fejezet Címekre tagolása. a) Az állami funkciók ellátása feltételezi az államhatalmi és államigazgatási szervek létrejöttét. Ez pedig választások útján történik. Mindazok a magatartások tehát, amelyek a választást, a választásnak a törvényben meghatározott rendjét sértik, s — ezzel összefüggően — a választásban megnyilvánuló népi akaratot megmásítják vagy annak szabad érvényesülését akadályozzák: mint büntetőjogi tényállások, e Fejezet keretein belül, mégpedig az első Cím alatt nyertek elhelyezést. b) Az államigazgatás egyes szakterületein — különbözőségük folytán — a jogi tárgyat sértő magatartások is elkülönülnek. Ezért kell külön tartani, és önálló Cím alatt egybefoglalni egyrészt a honvédelmi kötelezettség, másrészt az igazságszolgáltatás elleni bűntetteket. A honvédelmi kötelezettség elleni bűntetteknek ebbe a Fejezetbe sorolását egyébként az indokolja, hogy itt nem a honvédelem érdekei ellen irányuló valamennyi bűnös magatartást, hanem kizárólag a honvédelmi kötelezettség teljesítését érintő, tehát a honvédelmi igazgatást ebben a vonatkozásban sértő, illetőleg veszélyeztető magatartásokat pönalizálja a javaslat. Az igazságszolgáltatás elleni bűntettek külön Címben való szabályozását — az elkövetési magatartások speciális voltán felül — az igazságszolgáltatás elsőrendű fontossága is szükségessé teszE
