Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
165 tál, amely a Magyar Népköztársaság „hátrányára” nem használható fel, a (2) bekezdésben meghatározott tényállás nem valósítható meg. Minthogy azonban ebben az esetben is az elkövető a külföldi szervezettel érintkezésbe lépett ; hírszerző tevékenységre ajánlkozott, illetőleg vállalkozott: a cselekmény a 131. § (1) bekezdése szerint lesz minősítendő. 4. A kémkedés alanya állampolgárságra tekintet nélkül bárki lehet. A minősített esetek büntethetőségének nem feltétele a különös alanyi minőség, kivéve a kémszerryzet tagjaként elkövetést. A bírói gyakorlat tapasztalatai alapján a kémszervezet tagjává az válik, akit bármily módon (politikai meggyőzés, anyagi előnyök, zsarolás stb.) erre beszerveztek, vagy akinek ilyen irányú ajánlkozását elfogadták, és e minőségét tudomására hozva, feladatokkal ellátták. 5. A (4) bekezdés büntethetőséget megszüntető okot fogalmaz meg. Ezt a szabályt részben az a jogpolitikai meggondolás indokolja, amely az állam elleni bűntettek közül az összeesküvésnél (119. §) és a lázadásnál (123. §) is büntethetőséget megszüntető ok konstruálására vezetett : a nagyobb károsodás elhárítása. A szabályozásnál azonban szerepet játszott az a megfontolás is, hogy az ellenséges befolyásnak könnyelműen engedő, megtévesztett, de alapjában véve ártani nem akaró magyar állampolgárhoz a népi hatalom ezzel a rendelkezéssel még egy utolsó figyelmeztetést * intéz. Olyan törvényi figyelmeztetést, amely az elkövető lelkében a jó — a cselekménytől való elállás — és a rossz — a cselekmény elkövetését motiváló erők — között folyó harcot a jó irányában befolyásolhatja. A büntethetőséget megszüntető okot eredményező magatartás: a hatóságnál való önkéntes jelentkezés mellett szereplő feltételek, hogy a jelentkezésnek azonnal, illetőleg külföldön történő beszervezés esetében, Magyarországra érkezéskor nyomban, és mindkét esetben akkor kell megtörténnie, mielőtt bármilyen kémtevékenység kifejtésére került volna sor, az állam biztonságának a védelmét szolgálja, míg az a feltétel, hogy a kémszervezettel való teljes kapcsolatot kell feltárni, az alanyi oldalon bír jelentőséggel és a kém- tevékenységtől való elállás végleges elhatározottságának, komolyságának a bizonyítéka. s' Fel jelentési kötelezettség elmulasztása A 132. §-hoz Az állam elleni bűntettekkel kapcsolatos fel- jelentési kötelezettség elmulasztásánál a javaslat a feljelentési kötelezettséget úgy a végrehajtani szándékolt, mint a végrehajtott bűntettel kapcsolatban pönalizálja. Az alanyi oldalon azonban alapvető különbséget tesz a bűnkapcsolat „alap- cselekményét” tekintve, a cselekmény végrehajtási fázisait illetően abban, ha a feljelentési kötelezettséget elmulasztó szeméi}’ az ún. alapcselekmény elkövetőjének a hozzátartozója. A büntetőjogi következmények ugyanis különbözőek aszerint, hogy valaki bűntettet elkövetni szándékozik, és így legfeljebb a bűntett, előkészülete stádiumáig jutott el, illetőleg, hogy megkísérelte vagy befejezte-e a bűntett végrehajtását. Az első eset egyáltalán nem esik büntetés alá, az előkészületnek a hatóságnál való feljelentése pedig büntetlenséget eredményez |11. § (2) bek. e) pont]. A javaslat'megítélése szerint a hozzátartozót általában mentesíteni kell azon kötelezettség alól, hogy hozzátartozóját az általa elkövetett, bűntettért feljelentse. Ha azonban a törvényi szabályozás folytán az elkövető bizonyos körülmények között büntetlenséget élvez, a feljelentési kötelezettség gyakorlatilag a hozzátartozót arra kötelezi, hogy a hozzátartozói viszonyt, a családi kötelékből eredő érzelmi kapcsolatot arra használja fel, hogy hozzátartozóját a bűntettől való elállásra, illetőleg a hatóságnál л-aló jelentkezésre bírja. Ezzel ugyanis a hozzátartozó is mentesül a jogkövetkezmények alól és elhárul egy súlyos állam elleni bűntett elkövetésének a veszélye. Más a helyzet a megkísérelt, illetőleg befejezett bűntettnél. Itt a hatósági önfeljelentéshez büntetlenséget eredményező hatás nem fűződik. Ezért a ja\raslat, figyelembe véve, hogy a megkísérelt, illetőleg befejezett bűntettnél a feljelentési kötelezettség elsősorban az elkövető kilétének a köny- nyebb megállapíthatását szolgálja, a hozzátartozót a feljelentési kötelezettség alól mentesíti. A javaslat — valamennyi szocialista kódex szabályozásá\-al egyezően — csak egyes bűncselekmények feljelentésének elmulasztását pönalizálja. A kiválasztás alapja a fel nem jelentett cselekmény (alapcselekmény) kiemelkedő társadalomra veszélyessége. .4 133. §-hoz A szocialista államokkal hazánkat összekötő érdekazonosság, a proletár internacionalizmus indokolttá teszi, hogy az összeeskin’ést, lázadást, kártevést, rombolást, merényletet, hazaárulást, kémkedést akkor is büntetéssel fenyegesse a javaslat., ha azt nem a Magyar Népköztársaság, hanem más szocialista állam ellen köv-etik el. M ellékh Unt ef esek A 134. §-hoz Az állam elleni bűntettek a legsúlyosabb bűncselekmények lé\-én, elkövetőikkel szemben — az 53., illetőleg az 55. §-ban foglalt feltételektől függően — lehetővé, illetőleg kötelezővé kellett tenni az olyan kivételes mellékbüntetések alkalmazását is, mint a kitiltás és a vagyonelkobzás. Erről rendelkezik a 134. §.
