Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

во évig terjedő szabadságvesztéssel bünte­tendő. (2) A büntetés három évig terjedő sza­badságvesztés, ha a bűntett különösen nagy kárt okozott. (3) Aki más személy vagyonának keze­lését hatósági megbízás vagy jóváhagyás alapján_végzi (gyám, gondnok), és ennek során kötelessége megszegésével a vagyon­ban gondatlanul kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító- nevelő munkával büntetendő. Rablás 299. §. (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fe­nyegetést alkalmaz, illetőleg valakit ön­tudatlan vagy védekezésre képtelen álla­potba helyez, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tettenért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye­getést alkalmaz. (3) A* büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) visszaesőként, vagy b) bűnszövetségben követték el. (4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha a rablás a társadalmi tulajdonban ’különö­sen nagy kárt okozott. Zsarolás л 300. §. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezáltal kárt okoz, hat hónaptól öt évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig ter­jedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) visszaesőként, b) bűnszövetségben, c) emberöléssel, testi sértéssel,, gyúj­togatással vagy más hasonló súlyoS hátrány­nyal fenyegetve, vagy d) hivatalos személyként e jelleg fel- használásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követték el. Orgazdaság 301. §. (1) Aki lopásból, sikkasztásból, .csalásból, jogtalan elsajátításból, rablás­ból, zsarolásból vagy orgazdaságból szár­mazó dolgot vagyoni haszon végett meg­szerez, elrejt, vagy elidegenítésében közre­működik, három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. (2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazda­ságot a) üzletszerűen, b) visszaesőként, c) bűnszövetségben követték el. (3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazda­ságot a társadalmi tulajdonban álló va­gyontárgy sérelmére követték el. (4) A büntetés két - évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett orgazda­ságot a) üzletszerűen, b) visszaesőként, c) bűnszövetségben, vagy d) különösen nagy érték tekintetében követték el. Rongálás 302. §. (1) Aki idegen vagyontárgy meg­semmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, két évig, ha pedig a vagyontárgy társadalmi tulajdonban áll, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés — az (1) bekezdésben írt megkülönböztetés szerint — három évig, illetőleg hat hónaptól öt évig terjedő sza­badságvesztés, ha a) az elkövető visszaeső, vagy b) a rongálást bűnszövetségben követték el. > (3) A büntetés két évtől nyolc évig ter­jedő szabadságvesztés, ha a rongálás kü­lönösen nagy kárt okozott.

Next

/
Thumbnails
Contents