Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

47 szolgáltatásával, adatok eltitkolásával vagy más módon félrevezeti, illetőleg a kötelező adatszolgáltatást vagy jelentéstételt meg­tagadja, az előírt számviteli nyilvántartá­sok vezetését rendszeresen elmulasztja, ille­tőleg azokba az előírt adatokat rendszere­sen nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, avagy az ellenőrzést egyéb módon meg­hiúsítani törekszik, egy évig terjedő sza­badságvesztéssel vagy javító-nevelő mun­kával büntetendő. ­(2) Ugyanígy kell büntetni azt is, aki az (1) bekezdésben említett szerv részére a valóságnak megfelelő adatokat szolgál­tató dolgozóval szemben emiatt hátrányos intézkedést tesz. Visszaélés találmánnyal 228. §. (1) Aki találmányt vagy egyéb hasznosítható műszaki megoldást a jog­szabályban előírt engedély nélkül külföldre juttat vagy belföldön nyilvánosságra hoz, amennyiben súlyosabb bűntett nem való­sult meg, három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette. A beruházási és a pénzügyi fegyelmet sértő bűntett # 229. §. (1) Aki a hitelrendszerről, a pénz- forgalomról, illetve a beruházásokról és felújításokról szóló jogszabályokban meg­határozott valamely kötelességet vagy tilal­mat megszegi vagy kijátssza azáltal, hogy a) közvetlenül vagy közvetve, meg nem engedett hitelt nyújt vagy vesz igénybe, b) a meghatározott célra engedélyezett hitelt, illetőleg a meghatározott beruházás vagy felújítás céljára szolgáló eszközöket a céltól eltérően használja fel, c) beruházást engedély nélkül, beruhá­zást vagy felújítást nem engedélyezett for­rásból származó eszközökkel, illetve felújí­tást más rendeltetésű eszközökkel valósít meg, d) a hitel fedezetét egészben vagy rész­ben elvonja, a hitel biztosítékainak ( zálog­/ jog, jelzálogjog, törvényes elsőbbségi kielé­gítési jog, engedményezés, kezesség stb.) érvényesítését akadályozza, vagy a hite­lezőnek a fedezetből való kielégítését egyéb módon meghiúsítja, e) munkabérnek nem a béralap terhére, illetőleg a béralap terhére nem munkabér­nek a kifizetése iránt rendelkezik, egy évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tetendő. (2) A büntetés három évig terjedő sza­badságvesztés, ha a bűntett a beruházások és a pénzgazdálkodás rendjéhez fűződő érdekeket súlyosan sértette. Rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala 230. §. (1) Ipari vagy kereskedelmi vál­lalat vagy szövetkezet vezető munkakört betöltő vagy minőségi ellenőrzést végző dolgozója, aki rossz minőségű ipari termék­nek jó minőségű termékként való forga­lomba hozatala iránt intézkedik, vagy an­nak forgalomba hozatalát, bár ez munka­körénél fogva kötelessége volna, nem aka­dályozza meg, amennyiben súlyosabb bűntett nem való­sult meg, egy évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabad­ságvesztés, ha a bűntettet jelentős mennyi­ségű vagy értékíí ipari termékre követték el. (3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette. (4) Aki a bűntettet gondatlanul követi el, a (2) bekezdés esetében egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával, a (3) bekezdés esetében három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteten­dő. 231. §. (1) Aki az ipari termékek minő­ségének megállapítására vonatkozó szabá­lyokat megszegi, ha ennek folytán jelentős mennyiségű vagy értékű ipari termék ma­gasabb minőségi osztályba sorolva kerül forgalomba, mint azt a Magyar Népköz- társasági Országos Szabvány vagy más köte-

Next

/
Thumbnails
Contents