Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
36 sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el. (4) Az elkövető nem büntethető, ha az állított tény valónak bizonyult. A valóság bizoivyításának azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását vagy híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárkinek jogos érdeke indokolttá tette. 159. §. Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt (158. §) büntető eljárásnak csak a jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. • IV. Cím Az álla m titok és a szolgálati titok megsértés e Államtitoksértés 160. §. (1) Aki a) államtitkot jogosulatlanul megszerez, b) tudomására, illetőleg birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasznál, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy az arra illetékes személv részére hozzáférhetetlenné tesz, amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2).A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet különösen fontos államtitok tekintetében követték el, vagy az súlyos hátrányt okozott; b) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére vált hozzáférhetővé. , (3) Aki az államtitoksértést gondatlanul követi el, egy évig, a (2) bekezdés eseteiben az ott írt megkülönböztetés szerint két évig, illetőleg hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a (2) bekezdés szerint minősülő államtitoksértésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, az ott írt megkülönböztetés szerint három évig, illetőleg hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Szolgálati titoksértés 161. §. (1) Aki a) szolgálati titkot jogosulatlanul megszerez, vagy b) tudomására, illetőleg birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasznál vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett súlyos hátrányt okozott. (3) A büntetés a) hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett következtében szolgálati titok, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett következtében katonai szolgálati titok illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé vált. ■ Államtitoksértés feljelentésének elmulasztása 162. §. (1) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy államtitoksértés a) elkövetése készül, vagy b) még le nem leplezett ily szándékos bűntettet követtek el, és erről a hatóságnak — mihelyt teheti — jelentést nem tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető. Az államtitok és a szolgálati titok fogalma 163. §. (1) Államtitok minden olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása a Magyar Népköztársaság biztonságát vagy más fontos érdekét veszélyezteti. (2) Minden esetben államtitoknak minősül a jogszabály vagy jogszabályon alapuló rendelkezés által annak nyilvánított adat. (3) Szolgálati titok az állami szervre, társadalmi szervezetre vagy szövetkezetre,
