Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

20 A bűnhalmazat és a halmazati büntetés 65. §. Ha a bíróság az elkövető terhére ugyanabban az ítéletben több bűntettet állapít meg (bűnhalmazat), valamennyi bűntettért egy büntetést (halmazati bünte­tést) kell kiszabni. 66. §. (1) A halmazati büntetést a bűn­halmazatban levő bűntettek közül a leg­súlyosabbra megállapított törvényi bünte­tési tétel alapulvételével kell kiszabni. (2) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűntettek közül legalább kettőre sza­badságvesztést rendel, a legsúlyosabb sza­badságvesztés felső határa a felével emel­hető, de nem haladhat meg húsz évet, és nem érheti el az egyes bűntettekre meg­állapított büntetések együttes tartamát. (3) Két vagy több olyan bűntett talál­kozása esetében, amelyre a törvény súlyo­sabb büntetésként javító-nevelő munkát rendel, a (2) bekezdésben foglalt rendel­kezést kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halmazati büntetésként kiszabott javító-nevelő munka tartama nem halad­hat meg két évet. ' (4) A halmazati büntetésként kiszabott pénzbüntetés sem haladhatja meg a pénz- büntetésnek a 45. §-ban meghatározott legmagasabb összegét. 67. §. (1) Mellékbüntetés kiszabásának bűnhalmazat esetében akkor van helye, ha a törvény a bűnhalmazatban levő bár­melyik bűntettre mellékbüntetés alkalma­zását rendeli. (2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, ille­tőleg tartamot. A büntetés enyhítése 68. §. (1) A törvény Különös Részében megállapított főbüntetést — a (2) bekezdés keretei között — enyhíteni lehet, ha annak legkisebb mértéke — a büntetés céljára, valamint a kiszabásánál irányadó körül­ményekre (64. §) figyelemmel — túl szigorú. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendel­kezés alapján, ha a törvényben megálla­pított büntetési tétel legkisebb mértéke a) tíz évi szabadságvesztés, ehelyett leg­alább öt évi szabadságvesztést, b) öt évi szabadságvesztés, ehelyett leg­alább két évi szabadságvesztést, c) két évi szabadságvesztés, ehelyett legalább hat hónapi szabadságvesztést, d) hat hónapi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést vagy javító-nevelő munkát, e) hat hónapnál rövidebb szabadság- vesztés, ehelyett legfeljebb egy évi javító­nevelő munkát vagy pénzbüntetést lehet kiszabni. (3) Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a)—d) pontjai értelmében kiszabható büntetés is túl szigorú, a bíró­ság a (2) bekezdés soron következő pontja alapján szabja ki a büntetést. 69. §. Azokban az esetekben, afnelyek- ben a törvény korlátlan enyhítést enged, a bíróáág a büntetést bármely enyhébb büntetési nem legkisebb mértékében is ki­szabhatja. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 70. §. (1) A bíróság az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzfő­büntetés végrehajtását felfüggesztheti, ha az elkövető személjd körülményeire — különösen előéletére —, valamint az el­követett bűntettre figyelemmel a büntetés célja a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető. (2) Különös méltánylást érdemlő körül­mények fennforgása esetében a bíróság kivételesen az egy évnél hosszabb, de két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását is felfüggesztheti. (3) A pénzfőbüntetés végrehajtása az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évi, az egy évnél nem hosszabb szabadság- vesztés végrehajtása három évi, az egy évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtása öt évi próbaidőre függeszthető fel. (4) A felfüggesztés hatálya — amennyi­ben a bíróság másként nem rendelkezik — kiterjed a mellékbüntetésként kisza­bott pénzbüntetésre is. (5) A büntetés végrehajtása nem füg­geszthető fel, ha

Next

/
Thumbnails
Contents