Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
18 52. §. (1) A foglalkozástól eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [50. § (2) bek.] a foglalkozástól eltiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. (3) A szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlásának megkezdését a bíróság függővé teheti attól, hogy az eltiltott a foglalkozásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után, meghatározott módon igazolja. A kitiltás 53. §. (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítéltek, egy vagy több községből (városból) vagy az ország valamely részéből ki lehet tiltani, ha ezeken a helyeken való tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. (2) A kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama öt év. A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [50. §. (2) bek.] kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. A kiutasítás 54. §.' Azt az elkövetőt, aki külföldi állampolgár, a Magyar Népköztársaság területéről ki kell utasítani, ha az eset összes körülményeit figyelembe véve eltávolítása az országból kívánatos. / A vagyonelkobzás 55. §. A törvényben meghatározott esetekben a) vagyonelkobzást kell alkalmazni halálbüntetés, illetőleg öt évet meghaladó szabadságvesztés mellett; b) vagyonelkobzást lehet alkalmazni három évet meghaladó szabadságvesztés mellett is, ha ezt a társadalom védelme szükségessé teszi. 56. §. (1) A vagyonelkobzást az elkövetőnek egész vagyonára, vagyonának meghatározott részére vagy hányadára, illetőleg egyedileg meghatározott egyes vagyontárgyaira lehet kimondani. (2) A vagyonelkobzás kimondható azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a vagyonelkobzás meghiúsítása végett másra ruházott át, feltéve hogy a szerzőnek az átruházás céljáról tudomása volt; úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, . amelyeket az elkövető a bűntett elkövetése után másra ingyenesen átruházott. (3) Az ítélet jogerőre emelkedésével az elkobzott vagyon az államra száll. A büntetés végrehajthatóságát kizáró okok 57. §. A (bünteté,s végrehajthatóságát kizárja: a) az elítélt halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntetés elévülése 58. §. (I) A főbüntetés elévül: a) halálbüntetés vagy legalább tizenöt évi szabadságvesztés esetében húsz év, b) tíz évi vagy ezt meghaladó, de tizenöt évnél rövidebb szabadságvesztés esetében tizenöt év, c) öt évi vagy ezt meghaladó, de tíz évnél rövidebi) szabadságvesztés esetében tíz év, d) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetében öt év, e) javító-nevelő munka vagy pénzfőbüntetés esetében három év elteltével. (2) A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el. 59. §. (1) A főbüntetés elévülésének határideje azon a napon kezdődik, amelyen a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedik. Ha a szabadságvesztést már foganatba vették, és az elítélt a végrehajtás alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik. (2) A pézmellékbüntetès elévülési határideje a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik.
