Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-25 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről

179 a termőtalaj helyszíni megóvása nem lehetséges, a termőtalajt megfelelő területre kell elhordani, éspedig külszíni fejtésnél a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, egyéb esetekben pedig akkor, ha az a népgazdaság érdekében áll és gazdaságosan megvalósítható. (2) Külszíni fejtések, továbbá fúrások, vizsgálatok, föld alatti létesítmények és egyéb építkezések befejezése, illetőleg az ipari és egyéb létesítmények megszűnte után a munkálatokat végző szervek, illetőleg a létesítmények kezelő szervei kötelesek a területet a járási, járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi és a fővárosi kerületi (a továbbiakban : járási) tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott újrahasznosítás céljára alkalmassá tenni. Ha az újrahasznosítás több járást, várost vagy kerületet érint, az újrahasznosítás felől a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz. (3) Különös gondot kell fordítani a termőtalaj védelmére a folyók szabályozásánál, halastavak, öntözőberendezések, utak létesítésénél, az erdők telepítésénél és művelésénél. III. FEJEZET Mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra történő igénybevétele 10. §. Az állami gazdaságok, gépállomások, a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági (üzemi) telepeit, valamint az ipari, forgalmi, sport- és egyéb létesítményeket — a közérdek és az üzemi érdek figyelembe vétele mellett —, elsősorban olyan területre kell telepíteni, amely mezőgazdasági termelésre nem, vagy nem kellően hasznosítható. 11. §. (1) Ha a beruházás vagy valamely létesítmény megvalósítása mezőgazdasági rendeltetésű föld igénybevételével jár — a sürgős szükség esetét kivéve — a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásához az illetékes járási tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges. Ha az igénybevétel több járást, várost vagy kerületet érint, a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonása felől a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz. Nyomvonalas beruházás esetére jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet. (2) Ha az igényelt mezőgazdasági rendeltetésű föld területe a 20 kat. holdat eléri vagy meghaladja, a végrehajtó bizottság a területnek a mezőgazdásági termelésből történő kivonását csak akkor engedélyezheti, ha ahhoz a földművelésügyi miniszter hozzájárult. (3) A végrehajtó bizottság az engedélyezés kérdésében az alábbiak figyelembevételével határoz : a beruházást elsősorban olyan területen kell megvalósítani, mely mezőgazdasági termelés céljára nem alkalmas ; ha ilyen terület nincs vagy azon a beruházás ésszerűen nem valósítható meg, elsősorban a gyengébb minőségű földeket kell kijelölni, s lehetőleg kerülni kell a szántó művelési ágú területek felhasználását ; az igénybevételt a lehető legkisebb területre kell korlátozni ; a föld alatti és föld feletti vezetékek elhelyezésének kijelölésénél arra kell törekedni, hogy azok a lehető legkisebb mértékben nehezítsék a föld megművelését. 12. §. (1) A kisajátítás útján vagy egyéb módon az állami vállalatok és szervek kezelésébe került mezőgazdasági ingatlanokon rendeltetésszerű felhasználásukig mezőgazdasági termelést kell folytatni. Az ilyen területeket ideiglenes hasznosítás végett — ha annak lehetősége fennáll — a községi tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. (2) A különleges rendeltetésű földeken — ha annak lehetősége fennáll — a használó a különleges célú használat