Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
46 279. §. A teljesítéssel a kárveszély — ha a törvény kivételt nem tesz — a másik szerződő félre száll át. A teljesítés ideje. 280. §. (i) Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva, a) bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, b) ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. (2) A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. (3) Tartásdíjat, életjáradékot és baleseti járadékot időszakonként előre kell fizetni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti. 281. §. (i) Ha jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatását fel nem ajánlja. (2) Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elől kell járnia, a szolgáltatást — biztosíték hiányában — visszatarthatja, ha a) a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart ; b) a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van. (3) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a szolgáltatás megtagadására jogosult, a felelős őrzés szabályai irányadók. 282. §. (1) A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani ; ha a teljesítési határidő utolsó napja vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. (2) A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. A teljesítés módja. 283. §. (1) A jogosult — ha jogszabály kivételt nem tesz — a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. (2) Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az átadással járó költségek — ideértve a csomagolás és mérlegelés költségeit is — a kötelezettet, az átvétellel járó költségek pedig a jogosultat terhelik. 284. §. (1) A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet, és követelheti a kötelezvény visszaadását. (2) A nyugta költségei a kötelezettet terhelik, kivéve ha a jogosult a kötelezvényt nem adta vissza. (3) Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott nyugtát mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, ha ezt felismerhető körülmény kétségessé nem teszi. 285. §. Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve ha a részteljesítést a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti. 28G. §. (1) A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék. (2) A követelés biztosítékai ilyenkor fennmaradnak, amennyiben a követelés a teljesítő harmadik személyre átszáll, vagy e harmadik személy a kötelezettől megtérítést követelhet. 287. §. (1) Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jogosult
