Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

39

(3) A devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy mikor lehet valósággal (effektive) idegen pénznemben vagy aranyban való fizetést érvényesen kikötni vagy teljesíteni.

(4) Pénztartozás értékállandóságának biztosítására irányuló kikötés alapján a tartozás keletkezésekor meghatározott összegtől eltérő összeg fizetésének csak annyiban van helye, ameny- nyiben a kikötött pénznemnek az aranyhoz viszonyított törvényes árfolyama a pénztartozás keletkezése és teljesítése közötti időben megváltozott.

232. §. (1) Állampolgárok egymás közti szerződési viszonyában kamat — ha jogszabály kivételt nem tesz — csak kikötés esetében jár ; kamatos kamatot érvényesen nem lehet kikötni.

(2) A kamat mértéke — ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodtak meg. — évi öt százalék.

(3) Eltérő jogszabály hiányában a kamat kikötése az évi öt százalékot meghaladó részében semmis.

Harmadik személy javára szóló szerződés.

233. §. (1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, e harmadik személy csak akkor válik közvetlenül jogosulttá, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték.

(2) A harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezik, hogy a szerződésről őt valamelyik fél értesítette ; ha a jogot visszautasítja, azzal a javára szerződött fél rendelkezik.

(3) A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.

XXI. FEJEZET.

Semmiség és megtámadhatóság.

234. §. (1) A semmis szerződés érvénytelenségére — ha a törvény kivételt nem tesz — bárki hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

(2) Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.

235. §. (1) A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő ha tály - lyal érvénytelenné válik.

(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

236. §. (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.

(2) À megtámadási határidő megkezdődik

a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor ;

b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor ;

c) a, felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetében a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor, illetőleg ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.

(3) A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.

(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után teljesít, a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

237. §. (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani, a bíróság azonban az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a dől-