Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

37 val a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték. 218. §. (i) Ha jogszabály vagy meg­állapodás írásbeli alakot rendel, lega­lább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. (2) Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerződő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerződés érvényes­ségéhez közokirat vagy teljes bizonyító eréjű magánokirat szükséges. (3) Ha jogszabály vagy a felek meg­állapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alak­ban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvé­nyes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létre­jött. XIX. FEJEZET. A képviselet. 219. §. (1) Más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Cselekvő- képes személyt korlátozottan cselek­vőképes személy is képviselhet. (2) A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. 220. §. (1) Aki jóhiszeműen képvise­leti jogkörét túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köte­les a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkö­téséből eredő kár megtérítése alól men­tesítheti, különösen ha korábban kép­viselő volt, és képviseleti jogának meg­szűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott. (2) A rosszhiszemű álképviselő teljes kártérítéssel tartozik. 221. §. A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érde­kelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a kép­viselő jogi személy, a képviselt kifeje­zett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat. M eghatalmazás. 222. §. Képviseleti jogot — a törvé­nyen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül — a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni. 223. §. (1) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, ami­lyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes. (2) A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes ; visszavonása jóhiszemű harmadik sze­mély irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemon­dani. (3) A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszűnik. Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete. 224. §. (1) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körül­ményei ügyeinek vitelében akadályoz­nak, különösen ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tar­tózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van. (2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. (3) A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és el­látja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály reá bíz. A távollevő gondnoka ezenfelül — a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával — minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja

Next

/
Thumbnails
Contents