Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
379 nak kijavítása, még ha azokat a falon belül helyezték is el (35/1956. (IX. 30.) M. T. sz. r. 24. § (з) bek.). Az utóbbi esetre eltérő szabályozás lehetőségét biztosítja a 436. § (i) bekezdése b) pontjának második fordulata. A falon kívül a lakásban keletkezett hibákat is a bérlő javítja, a bérbeadót csupán a pótlás és felújítás kötelezettsége terheli. Ha a bérbeadó javítási kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges munkálatokat a bérbeadó költségére a bérlő is elvégeztetheti (440. § (i) bek. a) pont), minthogy ez neki is érdekében áll és ezzel a bérbeadót is további károsodástól óvhatja meg. A javítási kötelezettség elmulasztásának további következménye az, hogyha a bérlő emiatt a lakás használatában korlátozva van, a bér elengedését, illetőleg mérséklését követelheti (439. § (i) bek. a) pont). A dolgok bérletének szabályai szerint (425. §) a bérlő a dolgot rendeltetésének megfelelően használhatja. A lakásbérlet körében ez a jogosultság azzal a további kötelezettséggel jár együtt, hogy a használat a szocialista együttélés követleményei- nek is feleljen meg, tekintettel arra, hogy ugyanazon épületen belül általában több bérlemény van. A használat továbbá magában foglalja a karbantartás kötelezettségét is, anélkül, hogy ebbe az elhasználódott felszerelés pótlását is bele kellene érteni. A karbantartási kötelezettség tehát azt jelenti, hogy a bérlőnek mindent el kell követnie a felszerelések és a berendezések élettartamának meghosszabbítása érdekében, és el kell végeztetnie a javításokat. A falon kívüli tartozékok, felszerelések pótlása a bérbeadó kötelezettsége, ha a pótlás szükségessége a természetes elhasználódás és nem rendeltetésellenes, kíméletlen, erőszakos használat vagy másfajta károkozás következtében állott elő (438. § (2) bek. ; 35/1956. (IX. 30.) M. T. sz. r. 20. § (2) bek.). Ebben a vonatkozásban viszont a bizonyítás a bérlőt terheli ; a tönkrement tárgyról a szakértő általában nagyobb nehézség nélkül meg tudja állapítani, hogy természetes elhasználódásról van-e szó, de ezt egyébként az illető tárgy használatban létének ideje alapján is meg lehet állapítani. A rendeltetésellenes használat (rongálás) a bérbeadó részéről felmondási ok is (441. § c) pont). A 437. § (2) bekezdésében említett átalakítási munkálatok : pl. fűtőkészülékek áthelyezése, ajtó, ablak létesítése, bútorok falba építése stb. E munkálatok kizárólag a bérlő kényelmét, lakásának otthonosabbá tételét szolgálják, ezért az ezekkel kapcsolatos költségek megtérítését nem követelheti. Ha a munkálatok nem ilyen jellegűek, illetőleg ezt a kört meghaladják, a 440. § (3) bekezdésének h) pontja kerül alkalmazásra. A dolgok bérletére vonatkozó szabályozással (427. § (3) bek.) és a kárenyhítés általános szabályával összhangban a bérlő köteles a bérbeadót terhelő javítás szükségessége és a további károsodás veszélye esetében őt a kijavításra felszólítani, ha pedig az a károsodás elhárításához szükséges, a méltánytalan megterheléssel nem járó, a további károsodást gátló, a kijavítást megkönnyítő intézkedéseket a bérbeadó költségére megtenni (438. § (1) bek.). A bérbeadót terhelő karbantartási kötelezettség teljesítésének feltétele, hogy a bérlő — méltánytalan megterhelést nem okozó mértékben — tűrje az épületen végzendő munkálatok elvégzését ; ha a bérlő e kötelezettségét megszegi, a bérbeadó felmondással élhet (441. § d) pont). A 439. § jelenlegi jogunkkal lényegében egyezően szabályozza azt a kérdést, hogy a. bérlő mely esetekben követelheti a bér elengedését, illetőleg mérséklését. Jelenlegi jogunkban azonban nincs szabály arra az esetre, amikor a bérlő elmulasztja a kereset benyújtására előírt nyolcnapos határidőt. Ezt pótlandó, a javaslat kimondja, hogy a bérlő a keresetindításig eltelt időre jogát nem érvényesítheti.
