Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

22 sárlása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel. 111. §. (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyre- állítása még nem okozott volna arány­talan károsodást, a szomszéd — válasz­tása szerint — követelheti, hogy a túlépítő a) a beépített részért adjon termé­szetben vagy pénzben kártalanítást, h) az egész földet vásárolja meg, c) saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bo­csássa tulajdonába, vagy d) az épületet bontsa le. (2) A szomszéd az épület lebontását^ akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik ; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga. (3) A bíróság a rosszhiszemű túlépí­tés következményeit a szomszéd vá­lasztásától eltérően is megállapíthatja. A rendelkezési jog. 112. §. (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, hasz­nálatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosíté­kul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra át­ruházza vagy azzal felhagyjon. (2) Ingatlan tulajdonjogával fel­hagyni nem lehet. 113. §. Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdon­jogával együtt lehet átruházni és meg­terhelni. Ez a szabály az államot mint földtulajdonost nem köti. 114. §. (1) Ha jogszabály vagy bíró­sági határozat a rendelkezés jogát ki­zárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes ren­delkezés semmis. {2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átru­házása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében a telekkönyvben azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a ti­lalom szolgál. (3) Az elidegenítési és terhelési tila­lomba ütköző rendelkezés semmis, fel­téve, hogy a) a tilalmat a telekkönyvbe beje­gyezték, b) a rendelkezésre jogot alapító sze­mély egyébként rosszhiszemű volt, vagy c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt. A tulajdonjog védelme. 115. §. (1) A tulajdonos a birtokvé­delem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gya­korlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. (2) A tulajdonos követelheti a jog­ellenes beavatkozás vagy behatás meg­szüntetését, ha pedig a dolog birtoká­ból kikerült, követelheti visszaadását. A tulajdonosnak ezek az igényei nem évülnek el. 116. §. (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot telekkönyvön kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a telekkönyv feltün­tesse. (2) A telekkönyv — ha jogszabály kivételt nem tesz — a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitele­sen tanúsítja. (3) A telekkönyv részletes szabá­lyait külön jogszabály tartalmazza. XI. FEJEZET. A tulajdonjog megszerzése. Tulajdonszerzés átruházással. 117. §. (1) Átruházással — ha a tör­vény kivételt nem tesz — csak a dolog

Next

/
Thumbnails
Contents