Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
9 vényességéhez — ha jogszabály kivételt nem tesz — törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényessége felől. (2) A korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja ; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket ; c) rendelkezik munkával szerzett keresményével, ha tizennegyedik életévét betöltötte és jogszabály kivételt nem tesz ; erre korlátozott felelősséggel kötelezettséget is vállalhat ; d) megkötheti az olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. (3) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. (4) Mindazokat a jognyilatkozatokat, amelyek a törvényes képviselő közreműködése nélkül semmisek, továbbá amelyeknél jogszabály nem kívánja meg a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát, a törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes személy nevében maga is megteheti. Cselekvőképtelenség. 15. §. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizenkettedik életévét nem töltötte be. 10. §. (1) Cselekvőképtelen az is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. (2) Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt — állandó jelleggel teljesen hiányzik. (3) Ha a bíróság ugyanilyen okból kiskorút helyez cselekvőképességet kizáró gondnokság alá. a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. (4) A gondnokság megszüntetésével a cselekvőképtelen személy cselekvő- képességét visszanyeri. 17. §. Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. 18. §. (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis ; nevében törvényes képviselője jár el. • (2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen személy által közvetlenül kötött és teljesedésbe is ment olyan csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. (3) A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna. Közös szabályok. 19. §. (i) A törvényes képviselő jog- nyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen személy tartására, 6 ) a korlátozottan cselekvőképes
