Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
142 zésén túlmenő szabályozás, nevezetesen a nagyrészt igazgatási vonatkozású bejegyzési eljárás és nyilvántartás részleteinek rendezése alacsonyabbrendű jogforrásra tartozik. A javaslat az alapító határozat kellékeit a 29. § (2) bekezdésével összhangban állapítja meg. Az ott is felsorolt általános kellékek mellett speciálisként kiemeli az irányító szerv megjelölését (32. § (2) bekezdés b) pont). Ez szükségszerűen függ össze azzal, hogy valamennyi vállalat valamely felsőbb szerv irányítása és ellenőrzése alatt áll. Az 1950 : 32. tvr. 16. §-hoz képest új rendelkezést tartalmaz a 32. § (3) bekezdése. Erre a szabályra a jogutódlással kapcsolatos kérdések rendezése érdekében van szükség. A 33. §. szerint a vállalat nevének rendszerint, de nem feltétlenül kell az alap- tevékenységre utalnia ; nem kell akkor, ha valamely vállalat olyan nevet vesz fel (vagy vesz át), amelyből a közfelfogás a vállalat tevékenységi körére következtethet, vagy azt mint az adott vállalat sajátját ismeri. A névről egyébként a javaslat külön azért emlékezik meg, mert az a polgári jog védelme alatt áll (82. § (1) bekezdés), ezenkívül azért is, mert a polgári jogi viszonyok szempontjából a jogalanyok egyedesítése — amit a név biztosít — nem közömbös. 4. Az állami vállalat szervezeti kérdései közül a javaslat a polgári jogi szempontból elsősorban jelentős ügyvitelről és képviseletről rendelkezik. A javaslat az ügyviteli és képviseleti jogkört az igazgató személyében egyesíti, és ezzel változatlanul érvényesíti a gazdasági vezetésben bevált egyszemélyes felelős vezetés elvét (34. §). A 34. § második mondatának az igazgató felelősségét leszögező rendelkezése egyaránt utal az igazgató büntetőjogi, fegyelmi és kártérítési felelősségére. A gyakorlatban kialakult igénynek tesz eleget a javaslat annak lehetővé tételével, hogy az igazgató képviseleti jogkörét a törvényben meghatározott módon a vállalat alkalmazottaira átruházhassa (35. §). Az igazgató általános képviseleti joggal rendelkezik, és tőle függ, hogy átruházási jogával milyen körben él. Ennek csupán az a korlátja, hogy nem lehet a teljes képviseleti jogkört állandó jelleggel átengedni. E tétel további korlátozását tartalmazza a 36. §, amely az aláírási jogot, tehát az írásbeli nyilatkozat megtételében megnyilvánuló képviseletet szabályozza : két személy együttes aláírását kívánja meg, ha nem az igazgató teszi a nyilatkozatot. Ezt a megszorítást nem annyira forgalmi szempontok indokolják, mint inkább a vállalat érdekeinek biztosítása : figyelembe kell venni ebből a szempontból, hogy a jelentős polgári jogi nyilatkozatokat írásban kell megtenni, és éppen ezekre az esetekre vonatkozik az említett megszorítás. Forgalmi szempontok indokolják viszont az aláírásra jogosultaknak a képviseleti könyvben való feltüntetését előíró új rendelkezést^ ez nagymértékben csökkenti annak lehetőségét, hogy illetéktelen személyek a vállalat nevében álképviselőkként tegyenek írásbeli nyilatkozatokat. A vállalattal jogviszonyba kerülők biztonságát tehát a szabály megfelelően biztosítja. 5. A javaslat 37. §-a, a 30. §-sal összhangban oldja meg az állami vállalat törvényben felsorolt szervezeti egységeinek képviseleti jogát. A képviseleti jog keretét a rendeltetésszerű működés adja meg ; az ezen túlmenő eljárást már az álképviselet szabályai szerint kell elbírálni. Egyéb szervezeti kérdések részletezése nem tartozik a törvénykönyvre, és javarészben nem is polgári jogi kérdés. 6. Az állami vállalat összevonása és megszüntetése kérdésében (38. §) a javaslat nem változtat a jelenlegi jogi helyzeten (1950 : 32. tvr. 17—18. §) ; bizonyos különbséget csak az jelent, hogy az időközi fejlődésre figyelemmel kifejezetten rendelkezik az állami vállalat több vállalatra történő megosztásának esetéről is. Az összevonásra, megosztásra és megszüntetésre mindig ugyanaz a szerv jogosult, amely az
