Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
Ill ság sera tudott alapvetően változtatni, noha sok kérdésben tovább fejlesztette a polgári jogot, és előkészítette a Polgári Törvénykönyv Javaslatának nem egy megoldását. Ebben a helyzetben a Polgári Törvénykönyv elkészítése szinte elodázhatatlan feladattá vált. III. A Minisztertanács 1953 decemberében 514/15/1953. M. T. számú határozatával létrehívta az igazságügyminiszter vezetése alatt azt a kormánybizottságot, amely — az előkészítő anyagok alapján — a Tervezet tartalmát megállapította. A Kormánybizottság munkáját 1954 januárjában kezdte meg és már az előkészítő munkálatokba széles körben vonta be a legkülönbözőbb állami és társadalmi szerveket, így mindenekelőtt a tudományos szerveket, mint pl. a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságát, valamint Állam- és Jogtudományi Intézetét, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Jogi Tanszékét ; messzemenően igénybe vette a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az egyes minisztériumok jogi osztályai, a Fővárosi Bíróság és más szervek és intézmények segítségét. A Tervezet egyes részeinek szövegeit a Kormánybizottság még folyamatos tárgyalásai alatt első észrevételezésre megküldte a bíróságoknak, az ügyvédi szervezeteknek és a Magyar Jogász Szövetségnek is. A Kormánybizottság, az Igazságügyminisztérium, és a felsorolt szervek együttes erőfeszítése eredményeként 1956 szeptemberére elkészült a Tervezet első változata. Ennek folytán a Kormánybizottság munkájáról szóló jelentést a Minisztertanács 2180/1956. (X. 18.) M. T. sz. határozatával tudomásul vette, majd pedig az 1080/1957. (IX. 13.) Korm. sz. határozatban a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tudomásul vettç, hogy a Kormánybizottság működését beszüntette. A Kormánybizottság által megvitatott és jóváhagyott tervezet vitára bocsátását azonban az ellenforradalmi események késleltették. Az ellenforradalmat követő gyors konszolidációra jellemző, hogy néhány hónap elmúltával a Polgári Törvény- könyv ismét napirendre került. Az igazságügyminiszter által létrehívott szűlcebb körű bizottság a Tervezet fontos kérdéseit 1957 tavaszán újból megvizsgálta. E munkálatok eredményeként készült el 1957 júniusára a Polgári Törvénykönyv Tervezetének az a változata, amelynek nyomtatásban is megjelentetett szövegét és indokolását a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957. szeptember hó 13-án kelt 3402/1957. (IX. 13.) Korm. számú határozatával széleskörű vitára bocsátotta. A vita szervezésével és lebonyolításával a Kormány a Hazafias Népfrontot, az Igazságügyminisztériumot és a Magyar Jogász Szövetséget bízta meg. A Polgári Törvénykönyv Tervezetének széleskörű vitára bocsátása a hazánkban folyó jogszabály előkészítő munka demokratizmusának egyik meggyőző bizonyítéka. A vitában rendkívül nagy számban vettek részt elsősorban különböző jogi munkakörben dolgozók, de emellett nem csekély számban tettek észrevételt nemjogász felszólalók is. A viták lefolyásáról az országos és a helyi sajtó gyakran részletes beszámolót közölt. A különböző ankétokon tett észrevételek mellett írásban küldötte be a megjegyzéseit számos főhatóság és szerv (az egyes minisztériumok, Legfélsőbb Bíróság, Országos Árhivatal, Központi Döntőbizottság, Állami Biztosítási Főigazgatóság stb.), valamint számos tanácsi szerv. A jogi szaksajtó is nagy teret szentelt a vitának ; nagyszámú tanulmány és vitacikk foglalkozott a Tervezet egyes megoldásaival. Jelentős számban érkeztek továbbá az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő főosztályához egyéni észrevételek is. Az észrevételek száma több ezer volt. Ez a körülmény meggyőzően igazolta : a gyakorlati és elméleti jogászok felismerték, hogy a Polgári Törvénykönyv elkészítése a jogalkalmazás színvo-
