Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

100

közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.

(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen.

(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagy0mány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.

(4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.

642. §. (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli.

(2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné.

643. §. A hagyományra és a meghagyásra — amennyiben a reájuk vonatkozó rendelkezésekből más nem következik — a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

LV. FEJEZET. *

A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága.

A végrendelet érvénytelensége.

644. §. Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.

645. §. (1) Az örökhagyó olyan vég- rendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban, mint helyettes örökös-nevezés megáll, ha annak feltételei megvannak.

(2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést. Az, aki a hagyomány7 tárgyát megszerezte, azzal — a feltétel vagy7 időpont bekövetkezéséig — sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány7 tárgyául szolgáló ingatlanra a telekkönyvben elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés harmadik személy'jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.

646. §. Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen.

647. §. (1) Az érthetetlen, lehetetlen vagy7 ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége azonban a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.

(2) A jogellenes felfüggesztő féltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.

648. §. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy7 végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.

649. §. (1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha

a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy7 ilyren tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni ;

b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította ;