Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

88 (2) A szerződő fél az eredetileg ki­jelölt kedvezményezett helyett a bizto­sítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet ne­vezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írás­beli hozzájárulása szükséges. (3) A kedvezményezett kijelölése ha­tályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal. 562. §. (1) Az életbiztosítási szerző­dés megkötéséhez és módosításához — ha a szerződést nem ő köti meg — a biztosított írásbeli hozzájárulása szük­séges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képvisele­tet gyakorló szülője köti meg, a szerző­dés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. (2) A biztosított hozzájárulása nél­kül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis ; ilyen esetben kedvez­ményezettnek a biztosítottat, illetőleg örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a szerződő fél költekezéseit — beleértve a kifizetett biztosítási díja­kat — köteles megtéríteni. (3) A biztosított a szerződés meg­kötéséhez adott hozzájárulását írás­ban bármikor visszavonhatja. A vissza­vonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe belép. 563. §. (1) A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bár­mikor beléphet ; a belépéshez a bizto­sító hozzájárulása nem szükséges. (2) A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy a díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet.' (3) Ilyen esetekben a folyó biztosí­tási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemle­gesen felelős. 564. §. (1) Ha a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott lényeges körülményekről, az ebből eredő jogokat a szerződés fenn­állásának csupán az első öt évében gyakorolhatja. (2) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezett­sége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. 565. §. A biztosítási díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesít­heti ; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a biztosí­tott a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetésre halasztásban állapodtak meg. 566. §. Ha a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási összeget csak a köt­vény visszaszolgáltatása ellenében kö­teles kifizetni. 567. §. (1) Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni. (2) Díjfizetés elmulasztása esetében a szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn ; a biztosított azonban ehelyett követel­heti a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését. (3) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosí­tott a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét ; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesül­het. (4) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási össze­get, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy b) a szerződéskötéstől számított két

Next

/
Thumbnails
Contents