Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-30 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról

30/a. szám. 341 Az 1957. évi költségvetés főösszegei a törvény 1. §-a szerint a következők: millió forintban Bevételek 52.643,2 Kiadások 51.842,7 Bevételi többlet 800,5 Az 1957. évi állami költségvetés bevételi többlete az előirányzott 1,6 milliárd forint tartalékkal együtt — a törvény 2. §-a szerint — a már elhatározott intézkedésekre és az évközben felmerülő szükségletekre, a gazdálkodás zavartalan vitelére megfelelő fedezetet nyújt, megalapozza a költségvetési gazdálkodás biztonságát. •Az állami bevételek A költségvetési bevételek főbb összegeit és azok megoszlását a törvény 3. §-a határozza meg. Az állami vállalatok költségvetési befizetéseinek előirányzata (36,2 milliárd forint) az elmúlt évhez képest 10%-kal csökken. A költségvetés bevételeinek — az 1956. évi 76,9% helyett — 68,7%-át adják az állami vállalatok. A költségvetés legjelentősebb bevételi forrását változatlanul ezek a befizetések képezik. Az állami vállalatok forgalmi adó előirányzata közel 4,5 milliárd forinttal kevesebb, mint az elmúlt évben. A forgalmi adó befizetést az ipari termelés alacsonyabb színvonala mellett két tényező befolyásolja lényegesen: a fogyasztási cikk gyártás arányának növekedése az ipari termelésen belül és a kötelező beadás eltörlése. A nehézipar 18,3%-kal, a könnyű- és élelmiszeripar 6,2%-kal termel kevesebbet az 1956. évre tervezettnél. A gépipar növekvő arányban gyárt közszükségleti cikkeket. Ezek miatt az ipari vállalatok által fizetendő forgalmi adó nem csökken az ipari termelés alacsonyabb színvonala által indokolt mértékben. A kötelező beadás megszüntetése következtében a mezőgazdasági termékek — főként a kenyérgabona, takarmánynövények és a vágóállatok — felvásárlási ár színvonala emelkedik. Ez a forgalmi adó bevételeket 1.300 millió forinttal csökkenti az elmúlt évben tervezetthez képest. Az állami vállalatok 1956. évi eredményelőirányzata 2.208 millió forint nyereség volt. Ebben az évben azonban az állami vállalatok működése népgazdasági szinten veszteséges lesz. A veszteség jelentős része, 4.340 millió forint, az ipari és építőipari vállalatok többletköltségeiből keletkezik, amelyeket a költségvetés ártámogatás formájában a befizetett forgalmiadó terhére térít meg a vállalatoknak. Az állami vállalatok társadalombiztosítási befizetése több mint 700 millió forinttal nő az 1956. évi előirányzathoz képest, a már végrehajtott és még előirányzott bérrendezések következtében. A szövetkezetek befizetéseinek 1957. évi előirányzata 2.002 millió forint. A forgalmi és jövedelemadó csökkenését ellensúlyozó nagyobb hitelvisszafizetés miatt ez lényegében megegyezik az 1956. évi költségvetéssel. A szövetkezetek társadalombiztosítási befizetése is emelkedik. A szövetkezetek forgalmi és jövedelemadó befizetése az 1957. évre elhatározott forgalmi adó kulcs módosítás és jövedelemadó mérséklés, továbbá a termelés szerkezetében bekövetkezett eltolódások folytán kevesebb mint 1956. évben volt. A jelentősebb összegű hitelvisszafizetés oka, hogy a SZÖVOSZ kötelezettségeit rendezte az állammal. A lakosság adó- és illetékbefizetései meghaladják az 5 milliárd forintot. A növekedés nem adóemelés következménye. A költségvetési előirányzat 500 millió forint összegű, a múlt év végén keletkezett adóhátralék beszedésével számol. A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek előirányzatát alátámasztja a mezőgazdasági és magánkisipari termelés fejlődése, a kötelező beadás eltörlése, az államkölcsön] egyzés megszüntetése, valamint az a tény, hogy a lakosság anyagi és kulturális helyzetének javítására irányuló pénzügyi intézkedések (bér-' és nyugdíjügyi intézkedések, természetbeni juttatások stb.) következtében emelkedik a lakosság jövedelme. s