Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.
1953-22 • Törvényjavaslat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról
22 1a. szám. 299 Az igazgatási ágazat létszáma a végrehajtott szervezeti intézkedések következtében némileg csökken. * A lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló népgazdasági ágak fejlesztésében, különösen a szociális és kulturális feladatok ellátásában fontos szerep jut a tanácsoknak. A tanácsok együttes kiadási és bevételi előirányzatát, a bevételi források megoszlását, valamint a tanácsok költségvetésének szabályozására vonatkozó rendelkezéseket a törvény 9. §-a állapítja meg. N * Az elmúlt évben a tanácsok önállóságának fokozása, gazdálkodásuk megjavítása érdekében számos pénzügyi intézkedés történt. A pénzgazdálkodás decentralizálása előnyösen hatott a gazdálkodásra. A községfejlesztési -alap létesítése növelte a tanácsok tekintélyét és serkentőleg hatott a lakosság önkéntes hozzájárulására is, bár ezen a területen számos tanáps egyelőre csak kismértékben használta ki a lehetőségeket. „ A tanácsi szervek 1956. évi előirányzatának a tárgyévet megelőzően történő jóváhagyása"' megalapozottabbá teszi a pénzgazdálkodást. Ezt segíti elő a tanácsok új ellenőrzési rendszere, valamint a költségvetési előirányzatok átcsoportosításának lehetősége is. A tanácsok 1956. évi költségvetése 6.989 millió forint, az összes kiadások 16,6%-a. A tanÄ* csók részesedése a kiadásokból a kulturális ágazatban 50,7%, a szociális ágazatban pedig 25,4%. A tanácsi szociális és kulturális szervek kielégítő működésének egyik lényeges feltétele az épületek és berendezések felújítása. Az 1956. évi felújítási program lényegesen meghaladja az előző évit és megfelelő lehetőségeket biztosít a tanácsok ilyenirányú szükségleteinek fedezésére. A községfejlesztési alap 1956. évben fokozott mértékben támasztja alá a tanácsok gazdálkodását. Az erőforrások megfelelő csoportosításával, az eszközök gazdaságos felhasználásával, a társadalmi munka jobb megszervezésével elérhető, hogy a köaségfejlesztési alapból a kommunális feladatok elvégzése mellett egyes szociális és kulturális igények is kielégítést nyerjenek. * A költségvetés bevételeinek összegéről és megoszlásáról a törvény 8. §-a rendelkezik. A költségvetés legjelentősebb bevételi forrása a nemzeti jövedelemnek a népgazdaság állami szektorában megtermelt része. Az állami vállalatok forgalmi adó- és nyereségbefizetési előirányzatának együttes összegén belül jelentősen megnő az utóbbi aránya: az előző évi 4,9%-kal szemben 12,1% lesz, amit a tervszerűség és munkafegyelem megszilárdulása, a termelékenység ("v^vekedése és az önköltség csökkenése tesz lehetővé. Különösen jelentős az ipar hozzájárulása a költségvetés bevételeihez. Az ipari vállalatok forgalmiadó- és nyereségbefizetése a költségvetés összbevételeinek kereken 41%-át teszi ki. Az iparban megtermelt tiszta jövedelem tervezett növekedése elsősorban a népgazdasági tervben előírt 3%-os önköltségcsökkentésen alapszik. Az 1956. évi költségvetés előirányzata szerint a vállalatok a teljes nyereség 23%-át közvetlenül használják fel forgóalapfeltöltésre és igazgatói alapra. A beruházási hányad túlnyomó nagy részét, valamint két iparágban — kísérletképpen — a nyereség egy részét szintén közvetlenül fordíthatják a beruházások finanszírozására. A közvetlenül felhasznált vállalati eszközök aránya a forgóalap juttatásnál 46%, a beruházásoknál 24%, az igazgatói alapnál pedig 42%. A szövetkezeti szektor bővülése, a szövetkezetek megszilárdulása és jövedelmezőségük növekedése lehetővé teszi a szövetkezetek jelentősebb hozzájárulását az állami feladatok megoldásához. A lakosság adóbefizetéseinek költségvetési előirányzatát alátámasztja a lakosság jövedelmeinek emelkedése, másrészt az állampolgári fegyelem megszilárdulása. A VI. Békekölcsön jegyzése, a dolgozók önkéntes hozzájárulása az állami feladatok megvalósításához 1450 millió forint bevétek biitosit a költségvetésnek.
