Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-42 • Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők, valamint a tanácsok tagjainak választásáról szóló jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről

:><>', Vi. s/am. Ugyancsak a két választás egyidejű megtartása indokolja, hogy az országgyűlési képviselők választásánál a legújabb választási törvénynek a pótválasztásra vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazásra kerüljenek. Erről rendelkezik e § 6J pontja. ad 3. § Az országgyűlési képviselők választásánál az 1953. évi II. törvény 2. §-a, a tanácsok tagjainak választásánál pedig az 1954. évi IX. tv. 2. §-ának (í) és (2) bekezdése rendelkezik a választó jogosultak köréről. A két szabály némileg eltér egymástól. Ezért szükségessé vált a két törvényhely hatályon kívül helyezése és egységes szabály alkotása. Az Alkotmány 63. § (2) bekezdése kimondja, hogy „a dolgozó nép ellenségeit és Az elmebetegeket a törvény a választójogból kirekeszti". Ezt az alkotmányi rendelkezést a javaslat olyan formában konkretizálja, hogy a választójogtól azokat fosztja meg — az elmebetegeken kívül —, akik a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt állnak vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltik, előzetes letartóztatásban, illetőleg rendőri őrizet vagy felügyelet alatt vannak. ad 4. § Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések értelmében a megyék és a főváros alkotják az országgyűlési választókerületeket. A tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény értelmében azonban a legmagasabb szintű államigazgatási területi egységek, a megyék és a főváros egy harmadik kategóriával, a megyei jogú város kategóriájával bővülnek ki. Nem szükséges, hogy ennek a változásnak megfelelően az országgyűlési választókerületek köre is kibővüljön a megyei jogú városokkal. Ezért e § az országgyűlési választókerületeket lényegében az 1953. évi II. törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően állapítja meg és kimondja, hogy minden megye a földrajzi határain belül fekvő megyei jogú várossal együtt alkot egy-egy országgyűlési választókerületet. ad 5. § A két választásra vonatkozó jogszabály összehangolásáról szóló rendelkezésből folyik, hogy a választások lebonyolítására választási bizottságok helyett választási elnökségeket kell alakítani. Ugyanez az oka annak, hogy a törvényjavaslat az 1953 : II. tv. 5. §-ában foglalt rendelkezésektől eltérőleg az 1954 :31. tvr. 1. § (3) bekezdésének megfelelően az Országos Választási Elnökség tagjainak számát tizenegy főben állapítja meg. Választójogi rendelkezéseinknek azok a szabályai, amelyek a választások érvényességére vonatkoznak, elavultak. Szocialista államrendszerünk felépítésének alapelveiből következik, hogy a választások érvényessége tekintetében kizárólag egyetlen szerv, maga az Országgyűlés határozhat. Ezt az elvet szögezi le a javaslat jelen §-a, mely egyben megfosztja hatályuktól a választási törvények e tárgyra vonatkozó rendelkezéseit. A § meghatározza azt a szervet is, amely a választások érvényessége tekintetében az Országgyűléshez fordulhat : ez a szerv az Országos Választási Elnökség, amelynek az 1953. évi II. törvény 5. §-ának (2) bekezdése értelmében elsőrendű feladata, hogy őrködjék a választások törvényessége felett. Az Országos Választási Elnök-