Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-40 • Törvényjavaslat az 1958-1960. évi 3 éves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveiről

40. szám. ;>;>.) Emellett szükséges az egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkarolása és támogatása, biztosítva ezekben a szocialista alapelvek betartását és meggátolva a kapitalista tendenciák érvényesülését. A 3 éves tervben segíteni kell az egyénileg dolgozó parasztság termelésének növelését is. Ennek érdekében az egyéni gazdaságok részére a műtrágya- és növény védőszerellátást, a különböző nemesített vetőmagvak, tenyészállatok, valamint facsemeték és szőlőszaporító anyagok juttatását fokozni kell. 24. §. A szükségletek fedezetének biztosítására továbbra is a felvásárlási rendszert kell érvényesíteni. Megfelelő árarányok kialakításával biztosítani kell. hogy az átlagos színvonalon gazdálkodók, megtalálják számításukat. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának mennyiségét a 3 év alatt 23 százalékkal kell növelni. C) Szállítás, hírközlés. 25. §. A közlekedésnek 1960-ban — 1957. évhez képest a termelési előirányzatokkal összhangban — 15—16 százalékkal magasabb áruszállítási teljesítmény elvégzését kell biztosítania. A személyszálLcási teljesítmények növekedését ugyanebben az időszakban 11—13 százalékkal kell előirányozni. 1960-ban a vasútnak 10.5 milliárd árutonnakilométer, a folyami és folyamtengeri hajózásnak 1,1 milliárd áru tonnakilométer, a tehergépkocsiközlekedésnek 740 millió árutonnakilométer teljesítését kell biztosítania. A személyszállítás területén* 1960-ban a vasút számára 9,2 milliárd utaskilométer, a távolsági autóbuszközlekedés számára pedig 3.2 milliárd utaskilométer teljesítését kell előirányozni. 26. §. A vasúti közlekedés részére 3 év alatt 11 db vi^amosmozdony, 152 db különféle Dieselmozdony, 33 db Diesel-motorkocsi, 4200 db nagy-raksúlyú teherkocsi, 730 db hűtőkocsi, 600 db tartánykocsi és 100 db egyéb speciális kocsi beszerzését kell biztosítani. A személyszállítás zavartalan lebonyolítása és kulturáltságának növelése érdekében 370 db négytengelyü új vasúti személykocsit kell beszerezni. A hajózás áruszállítási teljesítőképességének növelésére 5 db egyenként 1.300 tonna hordképességű Duna-tengerjáróhajót, 4 db 800 LE-s motoros vontatót és 15 db 1000 tonnás uszályt kell biztosítani. A távolsági autóbuszközlekedés részére 860 db autóbuszt és 150 db autóbusz-pótkocsit kell beszerezni. A tehergépkocsi-közlekedés fejlesztésével — a gépkocsipark gazdaságosabb kihasználása mellett — 4800 db új tehergépkocsit és 400 db új pótkocsit kell üzembeállítani. 27. §. A közúti hálózat fejlesztése érdekében a hároméves terv alatt be kell fejezni a Hatvan— Salgótarján és a Budapest—Tatabánya közötti pormentes, szilárdburkolatú utak építését. Ezen kívül a tervidőszak alatt mintegy 1000 km utat permentes, bitumenes burkolattal kell ellátni, mintegy 2200 km úton pedig olajos hengerlést kell végezni. 28. §. A hírközlés terén a nemzetközi hírközlési hálózatba való fokozottabb bekapcsolódást, a budapesti és vidéki távbeszélő hálózat bővítését kell biztosítani, továbbá meg kell kezdeni a fejlettebb hírközlési módok elterjesztését. (Automatikus interurbán kapcsolás, mikrohullámú összeköttetések, televíziós és ultrarövidhullámú rádió-műsorszóró adás.) Ennek érdekében a hároméves tervben a meglevő budapesti nagy telefonközpontokat összesen 21.000 állomással, a vidéki főközpontokat pedig összesen 16.000 állomással kell bővíteni. Meg kell kezdeni az új budapesti Ferenc telefonközpont építését. Tatabányán, Sopronban és Szombathelyen új automata távbeszélő főközpontot kell felállítani. A 3 éves terv során kép és zeneátvitelre mikrohullámú összeköttetést kell létesíteni a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és Ausztriával. Tokajban televíziós adót, a Kékesen és Tokajban frekvenciamodulált, ultrarövidhullámú rádióműsoradót kell 1960. végéig üzembehelyezni. • III. FEJEZET. Életszínvonal, kultúra, tudomány. 29. §. A lakosság növekvő vásárlóképességének megfelelően a kiskereskedelmi áruforgalmat 3 év alatt mintegy 13—14 százalékkal kell növelni. A kereslet összetételének változását figyelembe véve — a kiskereskedelmi forgalmon bélül az iparcikkek forgalmának részarányát fokozatosan emelni kell. A bolti élelmiszer kiskereskedelemnek bizto- ' sítania kell az összes fontos élelmiszerekből a lakosság szükségleteinek zavartalan kielégítését és az élelmiszeripar termelésével összehangolva lehetővé kell tenni, hogy az élelmiszerfogyasztáson belül növekedjék a magasabb tápértékű, főleg teljesértékű fehérjét tartalmazó állati eredetű élelmiszerek aránya. Ezért a fontosabb éllemiszerek közül 1957. évhez képest 1960-ban 8 százalékkal több húst és húskészítményt. 6—7 százalékkal több cukrot, 21—22 százalékkal több tejet és vajat, 21 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. A ruházati cikkek kiskereskedelmi forgalmát 3 év alatt 16—17 százalékkal kell növelni. A kereslet alakulásának megfelelően 1957-hez képest