Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-30 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról

30/a. szám. . 349 Á tanácsok költségvetése A tanácsok előirányzatát a törvény 7. §-a határozza meg. Az 1957. évi előirányzat legfontosabb adatai a következők: millió forintba Bevétel Kiadás 1956. évi 1957. évi 1956. évi 1957. évi teljesítés előirányzat teljesítés előirányzat Beruházások . 820 1.202 Vállalati pénzgazdálkodás 799 502 68 8 Költégvetési szervek 546 670 5.959 6.193 Szabályozó bevételek 5.502 6.231 •__ összesen: 6.847 7.403 6.847 7.403 A tanácsok'részesedése a népgazdasági beruházásokban 24,4%, a gazdasági jellegű kiadásokban 33%, a szociális és egészségügyi kiadásokban 25,5 %, a kulturális kiadásokban 53,4%. Ezek az arányok is mutatják, hogy hatáskörük állandóan nő, költségvetésük évről-évre erőteljesebben támasztja alá a lakosság szociális, kulturális és kommunális igényeinek kielégítését. A kiadásoknál jelentkező többletből több mint 200 millió forint a szociális és kulturális intézményeknél végrehajtott fejlesztésekre jut. Ezek közül a jelentősebbek a következők: közel 3.100-zal nő a kórházi ágyak száma; az orvosi körzetek száma 21-gyei, a védőnői körzetek száma 200-zal szaporodik; növekedik a bölcsődék, csecsemőotthonok férőhelyeinek száma; az általános iskolai tanulócsoportok száma 1.375-tel, a középiskolai tanulócsoportok száma 112-vel, az általános iskolai napközi otthonokban elhelyezettek száma több mint 10.000-rel emelkedik. A szociális, kulturális és kommunális beruházások általában a tavalyi szinten vannak, az itt mutatkozó többlet elsősorban az ellenforradalmi események következtében Budapesten keletkezett épületkárok helyreállítására szolgál. A bevételek közül a tanácsi vállalatok nyereségbefizetésénél 297 millió forint a csökkenés, ami elsősorban a béremelések következménye. Ugyanakkor a költségvetési szervek bevételei 124 millió forinttal magasabbak, mint az elmúlt évben, a bevételek jobb kimunkálása és a hátralékok fokozott beszedése következtében. A tanácsi költségvetések hiánya végeredményben az elmúlt évinél 729 millió forinttal nagyobb, ami a lakosság adóiból átengedett részesedés növelését teszi szükségessé. A tanácsi hatáskörök kiszélesítésére hozott határozatok kedvezően befolyásolják gazdálkodásukat, sok korábban tapasztalt hibát szüntettek meg, de nem küszöbölték ki a tanácsok gazdasági önállóságát gátló összes nehézségeket. A folyó évtől kezdődően új gazdálkodási rendszer kerül fokozatosan bevezetésre, amelyben a tanácsok a költségvetésben megvalósítandó feladataikat — az igazgatási kiadások kivételével — az Országgyűlés által meghatározott keretben, a népgazdasági tervben foglalt célkitűzések szem előtt tartása mellett, maguk határozzák meg. A költségvetési szabályozási (adórészesedési) rendszer a folyó évtől megváltozik. A lakosság adóiból átengedett részesedés jelentős mértékben növekszik, az állami támogatás aránya pedig csökken. Az adórészesedés mértéke a községekben és városokban 60%-ra emelkedik. Az adórészesedés arányának növelésén felül lehetőség nyílik arra is, hogy a tanácsok új bevételi forrásokat kutassanak fel, s azok felhasználásáról maguk döntsenek. A teljes rendezés az 1958. évtől valósul meg. : A már megvalósított és a jövőre tervezett intézkedések akkor vezethetnek jelentősebb eredményekre, ha egyszersmind megszilárdul a ^ftnzügyi fegyelem, javul az ellenőrzés, a tanácsi szervek több gondot fordítanak az állami javak őrzésére, megszűnnek a péffeügyi fegyelemsértések, B a takarékosság és gazdaságosság kérdése — főként a tanácsi vállalatok gazdálkodásában — az eddigieknél fokozottabban kerül előtérbe.