Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-30 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról

30/a. szám. 345 kielégítő a választék sem. A belkereskedelem készletnövelésének fedezetéül szolgál a költségvetésben előirányzott vállalati hitelfedezeti alap. A költségvetés a kereskedelmi hálózat fejlesztéséhez is biztosítja a szükséges pénzügyi forrásokat. A beruházási lehetőségek általános csökkenése ellenére a belkereskedelem beruházásaira az elmúlt évinél nagyobb összeg jut. Község- és városgazdálkodás terén emelkednek Budapest és a vidéki városok köztisztasági és közvilágítási kiadásai, valamint az egyéb kommunális célokat szolgáló előirányzatok. Az összeberuházási előirányzatból közel 2,4 milliárd forint fordítható lakásfejlesztésre. Ebben az évben összesen 41.100 lakás készül el, amelyből 21.100 állami forrásból 20.000 magánerőből épül. Az állami erőből épülő lakásokra 1,5 milliárd forint jut. További 300 millió forint áll rendelkezésre a budapesti lakóházak helyreállítására. A magánerőből épülő lakások céljára 500 millió forint hosszúlejáratú hitel kerül folyósításra. Lakásfelújításokra többszáz millió forint áll rendelkezésre. Vállalati hitelfedezeti alap létesítésére 5,5 milliárd forint előirányzatot tartalmaz a költségvetés. A rövid lejáratú hitelállomány a népgazdasági terv szerint 4,2 milliárd forinttal emelkedik, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank egyéb hitelforrásai csökkennek. Miután az árualap és vásárlóerő mérlege a forgalomban levő bankjegymennyiség változatlan színvonalon tartását irányozza elő, a hitelállomány növekedését a költségvetésből kell fedezni. Indokolttá teszi a hitelfedezeti alap létesítését, hogy a költségvetés forgóalap juttatást — a mezőgazdaság kivételével — nem irányoz elő. . A költségvetési javaslat 1,6 milliárd forint tartalékot irányoz elő. Ez az összeg magában foglalja a költségvetési tartalékalapot, a tervben előirányzott gazdasági intézkedések pénzügyi kihatását. A szociális és kulturális kiadások A szociális és kulturális kiadások előirányzatát a törvény 5. §-a határozza meg. A szociális és kulturális kiadásokat a költségvetés 12.547 millió forint összegben irányozza elő. Az elmúlt év második felében már végrehajtott és a folyó évben megvalósítandó fejlesztése az 1956. évi kiadásokkal szemben 1,4 milliárd forint többletet jelentenek. Ugyanakkor a költségvetés egyensúlyának biztosítása céljából egyes területeken számottevő megtakarítások szükségesek. Végeredményben e kiadások 1957. évre előirányzott összege az előző évinél 1,1 milliárd forinttal magasabb. A szociális és egészségügyi feladatokra 8.480 millió forint áll rendelkezésre. Ebből egészségügyi célokra 2.747 millió forint, az előző évi kiadásoknál 12,6%-kai több fordítható. Az előirányzatból 1.857 millió forint a tanácsi, 890 millió forint pedig a központi egészségügyi szervekre jut. A kórházak ágyszáma évről-évre jelentősen növekszik. A kórházi ágyak száma az 1956. év első fölében 61.765-re emelkedett, a folyó év végére pedig már meghaladja a 67.600-at. A tanácsok kezelésében álló kórházak ágyszáma megközelíti az 50.000-et. A kórházi ágyak számának emelkedését elősegítette, hogy a fegyveres testületek több kórházat polgári használatra adtak át, s a korábban egyéb célokra használt épületekben is létesültek kórházak. Amíg az 1938. évben 10.000 lakosra 51 kórházi ágy jutott, a folyó év végére 68,3 jut ugyanennyi lakosra. Egyes kórházi osztályok ennek ellenére még zsúfoltak. A rendelőintézetek rendelési ideje napi 600 órával emelkedik. A körzeti orvosi ellátás javítása céljából90 új orvosi körzet szervezésére kerül sor, ezzel az orvosi körzetek száma 3.133-ra növekszik. Az orvosi körzetek szaporodása enyhíti a rendelőintézetek és kórházak terhelését. A bölcsődei férőhelyek száma 35.000- (ebből az üzemi és hivatali bölcsődék férőhelyszáma meghaladja a 15.000-t). Az Egészségügyi Minisztérium fejleszti a védőnői hálózatot, javítja a koraszülöttek és beteg csecsemők anyatejjel való ellátását. A kutatóintézetek megkezdték a gyermekbénulás elleni oltóanyag termelésének előkészületeit. Űj feladat a rádióizotópok szélesebb körű alkalmazásával kapcsolatos munkavédelem. Fokozni kell az izotópokkal dolgozók egészségügyi ellenőrzését, a laboratóriumok szennyvízvizsgálatát. Gondoskodás történik a szilikózis-veszélynek kitett dolgozók röntgenszűréséről.