Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-30 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról

342 30/fl. szám. Az ellenforradalmi események folytán a nemzeti jövedelemben előállott jelentős csökkenés miatt az 1957. évben főfeladatot képező népgazdasági és költségvetési egyensúlyt csak a baráti államok, elsősorban a Szovjetunió által nyújtott nagyarányú segélyek és hosszúlejáratú kölcsönök igénybevételével lehet biztosítani. A költségvetés külföldi kölcsönökből és segélyekből eredő bevétele az 1957. évben 4.319 millió forint. A költségvetés egyéb bevételeinek többletét az a körülmény indokolja, hogy a béralap emelkedése miatt nő a nyugdíjjárulék befizetés; növekednek a központi és tanácsi költségvetési szervek bevételei; az 1956. évet illető beruházási és felújítási hányad egy része 1957. évben folyik be ; végül emelkednek a nemzetközi utasforgalomból, valamint az áruforgalmon kívüli elszámolásokból származó egyes bevételek is. A népgazdaság pénzellátása A gazdasági célokra, a népgazdaság fejlesztésére fordítandó kiadások előirányzatát a törvény 4. §-a határozza meg. Gazdasági jellegű kiadásokra, közelebbről a szocialista ipar pénzellátására az ipar és mezőgazdaság továbbfejlesztésére, közlekedésre és hírközlésre, bel- és külkereskedelemre és a különböző gazdasági szervezetekre, intézkedésekre a költségvetés 33.734 millió forintot irányoz elő. A szocialista ipar 1957. évi termelése 1,9%-kal haladja meg az előző évi tényleges teljesítést és 11,5%-kal alacsonyabb az 1956. évi tervezettnél. Az 1956. évi tervhez képest különösen a bányászat (87%), a kohászat (87,8%) és a gépgyártás (91,9%) termelése alacsony színvonalú. Az ellenforradalom következtében beállott termelési visszaesés, a termelékenység csökkenése (az ipari munkások átlagos munkateljesítménye az év első négy hónapjában 15%-kal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában) jelentősen megnövelte az állami vállalatok veszteségeit és dotációs szükségletét. Az időközben történt béremelésekkel együtt (egy évre mintegy 2.350 millió forint) az ipar vesztesége az 1957. évben 5.255 millió forint. A termelési költségek emelkedése folytán előállott feszült gazdasági helyzetet a rendelkezésre álló belföldi- és importanyagok takarékos felhasználásával, a munkafegyelem megszilárdításával, a termelési költségek csökkentésével, az ipar valamennyi belső tartalékának módosításával kell feloldani. A gazdaságosság, a jövedelmezőség követelményeit a gazdálkodás központjába kell állítani. Az anyagi érdekeltség folyó évben bevezetett, a termelés ezé vi sajátos feltételeihez alkalmazkodó új rendszere a gazdaságosságra és takarékosságra fordítja a vállalatok vezetőinek figyelmét. A népgazdasági és a vállalati érdekek összehangolását szolgáló nyereségrészesedési rendszer révén a vállalatok dolgozói is közvetlenül érdekeltté válnak a vállalat pénzügyi eredményében. Jól végzett munka esetén a vállalatok dolgozói 3—4 heti bérüknek megfelelő összegű juttatásban is részesülhetnek. Az olcsóbban előállított, korszerűbb, a követelményeknek leginkább megfelelő termékek lehetővé teszik a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését is. A folyó évben a szűk beruházási lehetőségek miatt a termelési kapacitás bővítésére korlátozott mértékben kerülhet sor. Az alacsony beruházási keretekből az adott helyzetben elsőrendű feladat a fűtőanyag- és energiatermelés folyamatban levő beruházásainak mielőbbi befejezése, valamint néhány más, valóban halaszthatatlan beruházás megvalósítása. Tovább kell fejleszteni a pécsi és komlói szénbányákat, folytatni kell a tiszapalkonyai, pécsújhelyi és ajkai erőművek, valamint a borsodi erőmű beruházásait. Gondoskodni kell a Tisza Cipőgyár és a Lőrinci Fonó rekonstrukciójáról. A költségvetés biztosítja a vállalatoknál folyó kutatási munkálatok támogatását. A kutatások elsősorban a műszaki fejlesztést, a hazai nyersanyagbázis kiszélesítését (szén, kőolaj, bauxit és uránérc) és kedvezőbb hasznosítását, nem utolsó sorban pedig az importanyagoknak hazai anyagokkal való helyettesítését, valamint a gyártási technológiák korszerűsítését szolgálják. Ajinak érdekében, hogy a következő években újabb pénzügyi forrásokat szabadíthassunk fel az ipar továbbfejlesztésére, az egész szocialista ipar komoly erőfeszítéseire van szükség. A munka-