Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-5 • Törvényjavaslat a lakosság bejelentéseinek intézéséről

24 5. szám. A vizsgálatok nem egyszer a bejelentésnek csak egyes és nem a leglényegesebb kérdéseire terjednek ki, vagy anélkül érnek véget, hogy a bejelentés alapos, vagy alaptalan voltáról megfelelő ellenőrzés útján meggyőződtek volna. Igen gyakori, hogy az ügy vizsgálatát olyan személyre bízzák, aki abban személyesen is érintve van. Ilyenkor azután nem egy esetben, a Valóság nyílt és teljes feltárása helyett, annak szépítése, vagy éppen eltorzítása következik be, a sérelem pedig továbbra is fennmarad. A törvényjavaslat szabályozza, hogy kinek kell a vizsgálat megtartásáról gondoskodnia, ugyanakkor eltiltja, hogy a vizsgálat folytatását az ügyben érdekelt szervre, vagy személyre bízzák. Szabályozza azt is, hogy a vizsgálat tárgyilagos eredményében közvetlenül érdekeltek — úgy a bejelentő, mint a bejelentésben érintett személyek — közreműködhessenek a tények feltárásában, továbbá, hogy a vizsgálat alapos legyen, s eredményében meg lehessen bízni. Gondoskodik a törvényjavaslat arról is, hogy a bejelentések kivizsgálása ne húzódhassék el (4—5. § ; 7. §). A tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor még olyan esetekben is, mikor a bejelentés megvizsgálása megtörténik, s ennek során hibák kerülnek felszínre, azok kijavítása és a sérelmek orvoslása a gyakorlatban elmarad. A törvényjavaslat intézkedést tartalmaz arról, hogy ilyen mulasztás esetén a felelősségrevonás ne maradjon el (6—7. §). Nem egy esetben fordul elő — különösen mikor a bejelentés elintézését az ügyben érdekeltekre bízzák — hogy a panaszban szóvá tett sérelmek, orvoslása helyett megtorlást alkalmaznak a bejelentővel szemben. Á jelen törvényjavaslat hatékony intézkedéseket tartalmaz, melyek védik a bejelentőket ilyen barbár eljárás ellen. Gondoskodni kell arról — ha a bejelentő kéri, vagy az ügy érdeke ezt kívánja — hogy a bejelentő személye rejtve maradjon. A törvényjavaslat kimondja, hogy ha a bejelentővel szemben bárki megtorlást alkalmaz azért, mert a figyelmet valamely hibára, vagy szabálytalanságra hívta fel, a hátrányt szenvedő dolgozónak erkölcsi és anyagi kártalanítást kell kapnia, a megtorló intézkedés alkalmazásáért felelős személyeket pedig tettükért büntetésben kell részesíteni és anyagilag is felelőssé kell tenni (8—9. §). Állami és gazdasági fejlődésünk érdekében elengedhetetlen, hogy a lakosság az állami szervek munkája tökéletesítésének érdekében egyre bátrabban kezdeményezzen, hogy az indokolt panaszok minél nagyobb mértékben felszínre kerüljenek és lehetővé váljék azok orvoslása. Ehhez azonban szükséges, hogy a dolgozók bejelentéseivel való foglalkozást a tanácsok és valamennyi államigazgatási és gazdasági szervünk megjavítsa, az e téren levő hiányosságokat megszüntesse. • Ezért a lakosság bejelentéseivel való foglalkozást rendszeresen ellenőrizni kell (10. |). A lakosság bejelentéseinek lelkiismeretes intézését nem lehet egyes szervek vagy személyek külön kötelességének vagy feladatának tekinteni. Az elkövetett hibák késedelem nélküli kijavítását, a törvényesség biztosítását, az állami fegyelem megszilárdítását, a rájuk bízott feladatok lelkiismeretes végzését, az államhatalom helyi szervei, az államigazgatási és gazdasági szervek valamennyi dolgozója mindennapi munkájának szerves részévé kell tenni. Budapest, 1954. évi január hó 21. napján. Házi Árpád s. k., országgyűlési képviselő, 'az Állami Ellenőrző Központ elnöke. • 5-640306. Athenaeum (F. •. Soproni Delà)