Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről

\. szám. 13 (3) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumai másodfokon és a törvényességi óvnátok tárgyában három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkeznek. 4í|. §. (1) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése a Legfelsőbb Bíróság elnökéből, az elnökhelyettesekből és a Legfelsőbb Bíróság valamennyi hivatásos bírája* ból áll. A teljes üléseken a legfőbb ügyész és az igazságügyminiszter résztvesz. (2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke a Legfelsőbb Bíróság teljes ülését legalább három havonkint egyszer hívja össze. A teljes ülés tanácskozásai nem nyilvánosak, határozatait azonban nyilvánosan ki kell hirdetni. 50. §. (1) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése : a) meghallgatja a kollégiumok beszámolóit működésükről és az ítélkezés < sgységének biztosításához szükség* «s irányítást megadja ; bj megvizsgálja a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke által a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak határozatai ellen benyújtott óvásokat ; ej a Legfelsőbb Bíróság tagjai közül megválasztja a fegyelmi tanácsot ; d) megvizsgálja a fegyelmi tanács határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket és óvásokat ; c) elvi döntéseket hoz. (2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése nevében az (1) bekezdés b) és e) poútjában említett jogkörben a Legfelsőbb Bíróság tizenegv tagú elnökségi tanácsa jár el. Az elnökségi tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke; tagjait az elnökhelyettesek és a tárgyalásokon elnöklő bírák közül az elnök jelöli ki. 51. §. (1) Elvi döntésié a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügyminiszter tehet javaslatot. (2) Az elvi döntések közzétételéről a Legfelsőbb Bíróság elnöke gondoskodik ; a közzétett elvi döntés a bíróságokra kötelező. 52. §. (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke irányítja a Legfelsőbb Bíróság működését, gondoskodik arról, hogy az ügyeket és panaszokat törvényes módon és időben elintézzék, beosztja a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bíráit az egyes kollégiumokba, kijelöli a tárgyalásokon elnöklő bírákat és elnökölhet a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó bármely ügyben. (2) A Legfelsői)!) Bíróság elnöke bármely bíróság bármely ügyét az eljárás bármely szakaszában magához követelheti, kivételes esetekben pedig az ügyet a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhatja. Ebben az esetben az ügyben a Legfelsőbb Bíróság megfelelő kollégiumának a tanácsa jár el ; büntető ügyben a vádat a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze képviseli. VI. Fejezet. A BÍRÁK FEGYELMI FELELŐSSÉGE ÉS A FEGYELMI ELJÁRÁS ALAPELVET. 53. §. (1) A Magyar Népköztársaság bírájának politikailag és erkölcsileg feddhetel lennek kell lennie és hivatali kötelességét mindenkor becsületesen, éberen és gondosan kell ellátnia. (2) Fegyelmi vétséget követ el az a bíró, aki kötelességeit hanyagul vagy felelőtlenül látja el, a hivatali munkafegyelmet megsérti, a Magyar Népköztársaság bírájához méltatlan, a népi igazsá gszo Igá Itatás te ki ntélyét sértő magatartást tanúsít. 54. $. A bírósági elnökök és a hivatásos bírák fegyelmi ügyeiben a megyei bíróságok, a "budapesti fővárosi bíróság és a Legfelsőbb Bíróság mellett működő fegyelmi tanácsok járnak el ; ez a rendelkezés nem érinti a katonai hátóságok fegyelmi hatáskörét a katonai bíróságok tagjainak bírói működésükkel kapcsolatban nem álló fegyelmi ügyeiben.