Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

66 56. szám. a 29—30. §, a 32. § (i) és (s) bekezdése, valamint a 36. § rendelkezései irányadók 315. §. (i) A fizetési meghagyás kibocsátása írásban vagy szóval kérhető ; a 313. § (») bekezdése alá tartozó esetben beadott keresetlevelet fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemként kell elintézni. À kérelemre a 93

v 94. és 121. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók, a bizonyítékok előadása azonban mellőzhető. Ingó dolog kiadása iránti követelés esetében a kérelemben azt a pénzösszeget is meg kell jelölni, amelyet a hitelező a dolog helyett elfogadni hajlandó. («) A kérelem az adós ellen fennálló több követelés tekintetében, valamint több adós ellen fennálló azonos követelés tekintetében együttesen is előterjeszthető. Több adós ellen fennálló követelés esetében az egyes adósokat terhelő összegeket határozpttan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ezt kell feltüntetni. (s) Ha a hitelező a kérelem minden példányához à 317. §-nak megfelelően kiállított fizetési meghagyást is csatolja, az annak kibocsátására irányuló kérelemben minden olyan adatot mellőzni lehet, amely a fizetési meghagyás szövegéből kitűnik. Ha viszont a fél a fizetési meghagyás szükséges példányait nem csatolja, azokat hivatalból kell elkészíteni. (é) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának. A kérelem elintézése. 316. §. A fizetési meghagyás iránti kérelem elintézésére a 95., 129., 130. és 132. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók ; ugyanezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a 313»—315. §-okban meghatározott előfeltételek hiánya esetében is. 317. §. Az elnök a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül bocsátja ki. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell : a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot j b) a feleknek és képviselőiknek nevét, foglalkozását és lakóhelyét ; c) a követelés jogalapját, valamint a követelésnek és járulékainak összegét, ingó dolog kiadására irányuló követelés esetében pedig a dolognak, valamint annak a pénzösszegnek megjelölését, amelyet a hitelező a dolog helyett elfogadni hajlandó; d) azt a meghagyást, hogy az adós a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget és az összegszerűen meghatározott eljárási költséget is fizesse meg ; e) azt a figyelmeztetést, hogy az adós — ha a követelést alaptalannak tartja — a meghagyás ellen ellentmondással élhet (319. §). 318. §. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének (128, §). Ellentmondás. — Tárgyalás. 319. §. (i) A fizetési meghagyás ellen az adós annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a járásbíróságnál akár írásban, akár szóval ellentmondással élhet ; a fizetési meghagyásnak bármilyen címen előterjesztett megtámadása ellentmondásnak számít. A fizetési meghagyást akkor is egészében megtámadottnak kell tekinteni, ha az ellentmondás csak egyes rendelkezéseire vonatkozik. (i) Ha több adós ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében az adósok egyike terjeszt elő ellentmondást, ennék hatályára az 52—53. § megfelelően irányadó. 320. §. Az adósnak a követelésre legkésőbb az ellentmondás folytán kitűzött tárgyaláson (322. §) nyilatkoznia kell s elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait ; az adós ezt a nyüatkozatát ellentmondásával együtt is benyújthatja vagy jegyzőkönyvbe mondhatja (93-94. §).'