Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

62 56. szám. érvénytelenítés vagy felbontás kérdé­sében perújításnak helye nincs. (2) A törvényesség érdekében előter­jesztett perorvoslat folytán a jogerős határozatot a házasságot érvénytele­nítő vagy felbontó részében hatályon kívül helyezni nem lehet s a Legfelsőbb Bíróság csupán a törvénysértés meg­állapítására szorítkozhatik. Házassági vagyonjogi kereset. 292. §. (1) Az érvénytelenítési és a bontó kereset a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresettel is összekapcsolható, illetőleg az ilyen vagyonjogi igény viszontkeresettél a házassági perben is érvényesíthető. A jelen fejezet rendelkezései az ilyen kereset, illetőleg viszontkereset tárgyá­ban folyó eljárásra nem terjednek ki. (a) Ha a bíróság az érvénytelení­tési, illetőleg a bontókereset és a házas­sági vagyonjogi kereset felől külön határoz, mindegyik kérdésben külön ítéletet hoz. Ilyen esetben az eljárás a vagyonjogi kereset tárgyában csak az érvénytelenítés, illetőleg bontás kér­désében hozott ítélet jogerőre emelke­dése után folytatható. (s) Ha a felek a házassági és a vagyon­jogi keresetre egyaránt kiterjedő első­fokú ítélet ellen kizárólag a vagyon­jogi kérdés tárgyában éltek fellebbezés­sel, ez a házasság kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedését nem érinti s ehhez képest a fellebbezési kérelem vagy ellenkérelem erre a kérdésre utóbb sem terjeszthető ki. XVI. Fejezet. APASÁG1 ÉS A SZÁRMAZÁS MEG­ÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI EGYÉB PEREK 4. házassági per szabályainak alkal­mazása. 2 9 is. §. Az apasági és a származás megállapítása iránt indított egyéb pe­rekre — a 277. § (1) bekezdése, a 280. §, a 285. § (a) bekezdése, a 288. § (a) bekezdése, a 289. §, a 290. § (1), (2) és (4) bekezdése, végül a 291. § kivé­telével, valamint a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel — a XV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkal­mazni. 294. §. Az anya beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhatik. Keresetindítás. 295. §. (1) Az apaság megállapítására irányuló keresetet az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen kell megindítania. (?) Az apaság vélelmének megdönté­sére irányuló keresetet a gyermeknek az apa ellen, az apának a gyermek ellen, más jogosultnak pedig a gyermek és az apa ellen kell indítania ; a keresetet — a gyermek által indított kereset kivételével — az anya ellen is meg kell indítani, kivéve ha ez halála folytán nem lehetséges. Ha a gyermek az anya újabb házasságának fennállása alatt, de az anya korábbi házasságának meg­szűnésétől számított 300 napon belül született, a keresetet az anya korábbi férje ellen is meg kell indítani. (») Ha az apa, illetőleg a korábbi férj nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az (1), illetőleg a (a) be­kezdés értelmében egyébként ellene indítandó keresetet egyenesági roko­nai ellen kell megindítani, egyenesági rokonok hiányában pedig a gyámható­ság által kirendelt ügygondnok ellen. (4) A jelen § eseteiben keresetindí­tásnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyer­mek megszületése után hozható. 296. §. Az apaság megállapítására irányuló kereset — annak bírósága előtt — összekapcsolható a gyermek tartására irányuló keresettel is, illető­leg az apaság megállapítása iránt az el8Őfokú bíróság előtt folyamatban levő perben a gyermek tartására irányuló

Next

/
Thumbnails
Contents