Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.
1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról
56. szám. 67 újítási kérelme folytán a pert mfir újból tárgyalta, az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet újabb perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot sem a korábbi eljárás, sem a perújítás során saját hibáján kívül nem érvényesíthette. (3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki. (4) A birtokháborítás megszüntetésére irányuló perben, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen perújításnak helye fnincs. 261. §. (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje három hónap ; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni. («) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs ; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. 262. §. Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyesség ellen is helye van, a 260. § (1) bekezdésének a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról (ítéletről, határozatról) az egyesség megkötésekor nem tudott. A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása. 263. §. (1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróság tárgyalja; a kérelmet ennél a bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani (93—94. §). (2) A per újítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait ; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni. 264. §. Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból elutasítja. 265. §. Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja ; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. 266. §. (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 260—262. §ban meghatározott előfeltételei fennállanak-e. Egyébként a bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat ; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal és végzéssel határoz. A megengedhetőség körében a 260. § (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. (2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, ennek megállapítása mellett elrendeli a perújítás érdemi tárgyalását, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasítja. («) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhet őségé tárgyában külön határozatot hoz, a perújítás érdemi tárgyalását elrendelő határozata ellen kü4(66)
